Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247
A demokratikus nevelés demokratikus nevelőket követelt. Ezért vált szükségessé a nevelők átképzése előadások, tanfolyamok, megyei pedagógustalálkozók szervezése útján. Ebben a munkában a pedagógusok szabad szakszervezete igen hatékonyan működött együtt a tanügyi hatóságokkal. Legjelentősebb tevékenysége a centenáriumi évben a IV. Tanügyi Kongresszus előkészítése során megyénkben is kibontakozó mozgalom szervezése, melyről a későbbiekben szólunk. A szabad szakszervezetek erőteljesebb kultúrnevelő munkájára a későbbiek során az MDP irányította rá a figyelmet, s ennek eredményeként e keretekben megvalósuló kultúrtevékenység is erősödött a kultúrforradalom időszakában. A Magyar Szovjet Művelődési Társaság (MSZMT) munkája A szabadművelődési korszak megyei áttekintése nem lehet teljes, ha nem szólunk az MSZMT munkájáról is, mely politikailag jelentős és nehéz szerepet vállalt a szovjet kultúra népszerűsítése és terjesztése terén olyan időszakban, amikor a szovjetellenesség a belső reakció elsőrangú fegyverei közé tartozott. Tevékenysége igen széles körű. Már megalakulása után egy héttel (1945. augusztus elején) megszervezi egy átutazó orosz frontszínház kétórás, zsúfolt programú felépését. A zene- és táncszámaival tetszetős és szórakoztató műsor elnyeri Szekszárd közönségének tetszését. 186 Ez év augusztusában már a dombóvári csoportja is megalakul és megkezdi tevékenységét. 187 Szeptemberben a szekszárdi ülésen tudományos előadások hangzanak el egyrészt az orosz és magyar orvostudomány viszonyáról (dr. Tóth Sándor egyetemi tanár előadásában), másrészt dr. Antal László tart irodalmi előadást Dosztojevszkijről. 188 Az MSZMT szervezi meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom felszabadulásunk utáni első emlékünnepélyét Szekszárdon. Ünnepi műsorán Gorkij művészetéről hangzik el előadás és szovjet film vetítésére is sor kerül. 189 Első önálló estjét 1946. február 1-én tartotta Szekszárdon zsúfolt ház előtt. E műsorát röviddel ezután Nagymányokon is bemutatta. Ugyanebben az évben márciusban kultúrdélutánt indít a városban, fotóés képkiállítást szervez májusban, orosz könyvismertetést és Gorkij-emlékünnepélyt tart júniusban. A következő évben (1947-ben) munkája tovább szélesedik. A legjelentősebb tevékenysége ez év során a Moszkva 800 éves kiállítás megrendezése októberben, s újjászervezése után novemberben kultúrbizottság létrehozása. A szekszárdi honvédség tiszti és altiszti kara részére is ez évben szervez orosz nyelvtanfolyamot. Igen jelentős akcióra vállalkozik akkor, amikor a Szekszárd Mozgót heti egy napra bérbe veszi azért, hogy a demokratikus filmek rendszeres vetítését biztosítsa a megyeszékhelyen. A centenáriumi évben még erőteljesebb kultúrtevékenységbe kezd. Februárban Gyönkön és Szekszárdon rendez kiállítást, a szekszárdi kaszinó műsorán orosz írók, költők szerepelnek. Áprilisban a „Csendháborítók", májusban a „Halló Moszkva" című filmeket mutatja be mintegy 400 főnyi néző előtt. Még ugyanebben a hónapban a dombóvári csoport díszközgyűlést szervez a dombóvári kollégiumban, ahol Szakály Ferenc tart előadást Maxim Gorkijról. A júniusi színdarabjain mindkét csoportja orosz klasszikusokat szerepeltet. 20 Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. 305