Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Ez a széles körű tevékenység a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a reakció bármennyi rágalma ellenére is bebizonyosodott, hogy a szovjet irodalmat, művészetet és tudományt igenis közel lehet vinni a magyar nép szívéhez és lelkéhez, s az érdeklődés ilyen irányban is felkelthető népünkben. Az MSZMT tevékenységének legfőbb értéke az egyértelmű politikai tartalma, a rendszeres és tervszerű kultúraközvetítés és a nagyfokú harcos áldozatkészség, amely a későbbiek során még csak tovább fokozódott. A centenáriumi év szervező munkája A haladó hagyományok ápolásában a felszabadulás utáni népi demokratikus forradalmi korszak legjelentősebb eredménye a szabadságharc centenáriumának méltó megünneplése. Ezt országos méretű intézkedések előzik meg. A Belügyminisztérium 1947. február 28-án kelt 433.190/1947. IV/3. sz. alatt valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének írt levelében bejelenti, hogy a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa (MIOT) az Országos 48-as Ifjúsági Bizottság megalakítását kezdeményezte, melynek díszelnöke Tildy Zoltán köztársasági elnök. E bizottság éves munkatervet dolgozott ki, amelynek megvalósításába az egész ország ifjúságának be kell kapcsolódnia. Helyi 48-as ifjúsági bizottságok alakítására és helyi munkatervek kidolgozására hívja fel a helyi szervek figyelmét, az alispánt pedig arra, hogy támogassa e bizottságok munkáját. Ezt követően az Országos Ifjúsági Bizottság szét is küldi a magyar ifjúság egyéves munkatervét. Ez átfogó terv, mely nemcsak 1848 emlékezetével, a Duna—Tisza csatorna építésével, a centenáriumi kulturális tervvel foglalkozik igen alapos részletességgel, de tervjavaslatot is tartalmaz az ifjúság egyes rétegei számára (munkás-, paraszt-, egyetemi, diákifjúság, leányok, serdülő fiatalok részére), s mindezeken túl szociális, külügyi és sport részei is vannak a terveknek. Szervezeti kérdésekben a legfontosabbnak tartja: 1. 48-as ifjúsági bizottságok megszervezését, 2. helyi tervek készítését. 3. 1848. március 15-e évfordulójának megünneplését.

190 Ezek után jelenti be az Országos Nemzeti Bizottság 1947. június 6-i ülésén az elnöklő Szakasits Árpád, hogy „az ONB jelentős szerepet kapott az 1948as centenáriumi év előkészítésében..." Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszter pedig ismerteti a centenáriumi év addig kialakult programját, mely szerint az előkészítést a Történelmi Emlékbizottság égisze alatt a Tájékoztatásügyi Minisztérium külön ügyosztálya végzi. A terveket már jóvá is hagyta az Emlékbizottság, melyben rádióüzenet is szerepel, mely a világ minden szabad népének a figyelmét felhívja a magyar forradalom és szabadságharc világ jelentőségére, a centenáriumi ünnepségekre, az új magyar népi demokratikus építőmunkára és meghívja a világ nemzeteit, hogy vegyenek részt az ünnepségeken. Az ONB a végrehajtás lebonyolítására 12 tagú 48-as Tanácsot hoz létre (MKP, SZDP, NPP, FKGP, Szakszervezeti Tanács, MNDSZ, Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, Partizánok, Partizánbarátok, VKM, Magyarok Világszövetsége, Parasztszövetség, Szabadművelődési Tanács képviseletével).

191 Az országszerte — így megyénkben is — megindult ezután a lelkes előkészítő, szervező munka, melynek során számos hiba is előfordult. Ezek megelőzésére, illetve kijavítására hívja fel a figyelmet az ONB országos körlevele, mely szerint az ONB, a Történelmi Emlékbizottság és a Művészeti Tanács a beérke306