Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A dombóvári és a gyönki népi kollégiumok természetszerűen elsősorban a felvevő körzetükkel építenek ki igen szoros kulturális kapcsolatot, mely egyúttal azzal a haszonnal is jár, hogy ezek a falvak gyakran szervezett gyűjtést is folytatnak a szegénysorsú tanulók népi kollégiumi ellátása, a kollégiumok fenntartása érdekében. E tekintetben a gyönki kollégium ilyen irányú kölcsönös kapcsolatteremtése példamutató. A bonyhádi műkedvelő csoport műsorát Alsónyékre is eljuttatja 1948. májusban. A paksi dalárda nemcsak a rádióban, nemcsak külföldön és a megyeszékhelyen szerepel, de szívesen viszi színvonalas műsorát a környező falvakba is (Fadd, Gerjen, Dunaszentgyörgy, Dunaföldvár) 1948 áprilisában. Érdekes színfoltja a falu járó mozgalomnak a szekszárdi rendőrzenekar rendszeres falujárása a szekszárdi járás községeibe (1948. február: Öcsény, Decs, Sióagárd, Tengelic). A párthatározat azonban még nem valósul meg teljes mértékben, inkább csak a kész műsorok továbbításáról van szó e megmozdulásoknál, s egyelőre csak elszórtan tapasztalható helyi kultúrszervező és a tartalmi munkát segítő tevékenység. A mozgalom ilyen irányban csak a szocialista forradalomban teljesedik ki. Szakszervezeti kultúráiét A felszabadulást követően (legfőképpen az 1945-ös és az 1946-os esztendőkben) a szabad szakszervezetek a nemzeti bizottságokban, a helyi kultúrbizottságokban fejtik ki kulturális mozgalmi tevékenységüket azáltal, hogy képviselőjük jelen van a megbeszéléseken, a kulturális tervek összeállításánál és alapszervezetei útján a mozgósító munkában is. E mellett számos külön szakszervezeti tevékenység és rendezvény segíti e korszak szabadművelődési tevékenységét. A városi népkönyvtárat például 1946. januárban a szabad

183 szakszervezetek palotájában helyezik el és teszik használhatóvá. Ugyanez év szeptemberében a FÉKOSZ, a Szabad Szakszervezetek és a Szabadművelődési Hivatal a parasztdolgozóknak indít továbbképző tanfolyamokat. Az 1947. február 8—9-én megtartott első Tolna megyei szakszervezeti konferencia már 5 hónapos munkatervet fogad el, amely szerint: „szakszervezeti és munkáslapok terjesztésére és olvasására fokozott gondot fordítanak, oktatással kapcsolatban pedig könyvtárak megalapítását és lehetőleg munkáskönyvtárak létesítését vették tervbe". Keskenyfilmvetítő gép beszerzését is tervezi a szakszervezet, továbbá, hogy megszervezi a dalárdát és tavasszal a természetjárás megindítását.

184 Ezt követően április hónapban már nagy sikerű előadást rendez a Textilipari Munkások Szakszervezetének dunaföldvári csoportja Dunaföldváron a „Siess! Adj! Segíts!" mozgalom javára. A 28 tagú szereplő gárda tökéletes rendezésben, nagy felkészültséggel és sikerrel adta elő Háy Gyula: Tisztaság című színművét. A korabeli megyei sajtó így kommentálja a rendezvényt: „A Magyar Kender, Len és Jutaipari R. T, dunaföldvári kendergyárának munkásai utat mutattak arra, miként kell erős egységgel és a cél érdekében kifejtett teljes igyekezettel igazán szépet és nagyot alkotni.. ,"

185 304