Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

lehetővé, hogy a szabadművelődés vezetői, de egyes társadalmi szervek is — elsősorban az MSZMT — szívügyének tekinti képzőművészeink alkotásainak megismertetését, örvendetes tudni azt, hogy Tolna megye jelentős művészgárdája rangos helyet foglal el az országos képzőművészeti életben is. Ezért sajnálatos tapasztalni azt, hogy vármegyénk nem tud lehetőséget találni művészeinek anyagi támogatására. E korszak legpozitívabb eredménye azonban megyénkben a képzőművészet terén elsősorban mégis az, hogy a feltörekvő, felfogásában és témaválasztásában egészen új irányzatot képviselő fiatal művészek alkotásai sikerrel megmérkőznek az akadémiai hagyományokat őrző szemlélettel, egyértelműen elnyerik a közönség tetszését. Ez viszont már szocialista vonásokat csillant meg a képzőművészetben, mely előremutató tendenciával legjobb alap ahhoz, hogy a kultúrforradalomban ez az irányzat erőre kaphasson és kiteljesedhessék. Ezért mondhatjuk bátran, hogy szabadművelődésünknek ez a területe is jól készítette elő a kultúrf orradalmat. Népművészet A népi kultúra ápolásában ez időszak alatt jelentős szerep jut a népművészet egyes területeinek. Népművészeti gócok alakulnak ki a Sárközben és a székelység között. A sárközi községek (öcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék) kézimunka-kiállításáról számol be a vármegyei szabadművelődési felügyelő 1946. szeptemberi jelentése. E kiállítás rangját emeli, hogy azt a köztársasági elnök felesége nyitja meg. Érdekessége, hogy a külföldi látogatók tetszését annyira megnyerik a kiállított tárgyak, hogy vásárolni is akarnak. A szekszárdi vármegyeházán megrendezett kiállításról a magyar rádió is közvetítést ad Pluhár István tudósítása révén.

170 Sárköz művészetének további fejlesztése sokakat foglalkoztat megyénkben. Ezért emel szót a Tolnamegyei Néplap is sürgetve egy hímzőtanfolyam indítását.

171 A szabadművelődési ügyvezetők dombóvári megyei értekezletén Békés Jánosné decsi parasztasszony, az ország első népi származású művelődési ügyvezetője viszont már így nyilatkozik Sárköz feltörő művészetéről: „Jelenleg a mezőgazdasági és kulturális háziipari szövetkezet foglalkozik népművészetünk produktumaival, részben nyersanyaggal lát el, részben Budapesten értékesít... Decsen 10, Sárpilisen 2 szövőszék üzemel... Decsen 95, öcsényben 42, Sárpilisen 6 tag dolgozik ... Mintakollekciók mennek Amerikába, Angliába, Svájcba, Svédországba.. . Október 1-től Sárközi bolt nyílik, ahol népművelési könyvtár is lesz... Tanfolyamokat szerveznek a megyében... A sárközi népi múzeum alapjait Arany Dénes nyugalmazott református lelkész vetette meg, híveinek hirdetve szószékről a gyűjtést."

172 Az MKP is síkraszáll a sárközi népművészet fejlesztéséért, olcsó és kellő mennyiségű pamutot követel e célra, s a hímzőtanfolyam felállítását kezdeményezi.

173 Minthogy az MKP tettekkel is bizonyította, hogy a művészetet a szocialista kultúra szerves részének tekinti, Sárköz fejlődése biztosított volt. A másik népművészeti góc a székely telepesek között alakult ki. A sajátos székely népművészeti kiállításokkal több ízben is találkozhatunk ez időszakban (1947. május, 1948. májusban a Dombóvári Kulturális Napokon, 1948. júniusban a szekszárdi Székelynapokon).

174 301