Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247
Gyakori a falunapok keretében rendezett népművészeti kiállítás. Ezek egyszersmind falubemutatók is. Ezek közül legjelentősebb a Szekszárdon 1947. június hónapban 11 község bevonásával megrendezett ilyen jellegű kiállítás (főként a központi járás községei mutatkoztak be). 175 Megyénk népművészetének érdekes színfoltja a Muhoray-féle népi együttes többszöri szereplése (pl. 1947 elején Szekszárd városban, Paks, Dunaföldvár községekben). 176 Népi táncegyüttesek működéséről olvashatunk a korabeli dokumentumokban. Ezek az együttesek elsősorban a középiskolákban és a népi kollégiumokban működnek (Szekszárd, Gyönk, Dombóvár), de a honvédség keretében is találunk ilyen együttest. Sajnos „kosztümproblémák" (csizmák, népviseleti ruhák) miatt e téren megtorpanás mutatkozik. 177 Népi fafaragásról, népi hagyományok felelevenítéséről csupán apró nyomokban találkozhatunk e kor megyei történelmében (népi kollégiumi mozgalomban). A népművészet intézményes felkarolására és erőteljesebb kibontakoztatására a későbbi években kerül sor. Bábjáték A bábjáték nagyobb mértékben csak az 1948-as esztendőben jelentkezik megyénkben. Addig néhány lelkes, érdeklődő és ez irányban is önművelődő óvónő, tanítónő és tanító próbálja felkarolni és mozgalommá fejleszteni e népművelési tevékenységet. A kezdeményezők közül kiemelkedik Kovács István fiatal iregszemcsei tanító, aki a községben és a környező pusztákon bábszínházat létesít 1948. májusban. 178 De ezt megelőzően is találkozunk a bábművészet elindításával. A szekszárdi római katholikus óvoda 1948 márciusában avatja újjászervezett bábszínházát, amely Lázár Pál festőművész nagyszerű díszleteivel és haladó műsorával jól illeszkedik be a városi szabadművelődés áramkörébe. 179 Az érdeklődés azonban fokozatosan nő e népművelési forma iránt és egyrészt ennek, másrészt az állami támogatásnak, valamint megfelelő szakemberek képzésének köszönhető, hogy már ez év júniusában sok általános iskola mellett működik bábszínház és a felnőttek közül is egyre többen érdeklődnek irántuk. 180 A fokozódó igények kielégítésére szervezettebb felkészítő munka szükséges. Ez a proletárdiktatúra győzelme után hamarosan meg is valósul, s már 1948 végére pontos nyilvántartása van a megyének a bábjátékot kedvelő, megfelelő szakértelemmel rendelkező nevelőkről, de azokról is, akik továbbképzésre szorulnak. E nyilvántartás szerint ekkor már 28 községünkben van bábjátékos nevelő (köztük 8 tanító). A fordulat évének utolsó hónapjában Szekszárdon rendezett 3 napos bábjáték-konferencia, melyen a tanfelügyelő is megjelent, már a magasabb színvonalú továbbképzés elindításával az új utat mutatta meg nevelőinknek. Szervezett Kultúrnapok A szabadművelődés megyei szervezetének kiépülése lehetővé tette a spontán rendezvények mellett a jól előkészített és gondosan megszervezett, rendszerint körzeti jellegű kulturális megmozdulásokat is. Ezek közül a legkiemelkedőbbeket említjük meg. 302