Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A „házi könyvtár" forgalmáról már szóltunk. Fejlesztésére nem sok forint állt rendelkezésre, átlagban havonként 30—40 kötet a beszerzési lehetőség, de még 1948 februárjában is csak 805 db könyve van. így jelentős közművelődési hatásáról nem beszélhetünk, inkább a szakemberek könyvtári ellátásának céljait szolgálta. A népkönyvtárak létrehozására, fejlesztésére, a könyv megszerettetésére irányuló kezdeményezéseket csupán néhány példával érzékeltetjük: A tolnai NB 1947. július 18-i jegyzőkönyve szerint az NB elvben hozzájárul a tolnai népkönyvtár felállításához az elemi iskola könyvtárának kibővítésével, azt a polgári iskolában kívánja elhelyezni, s kezelését a 48-as Ifjúsági Bizottságra bízza.

63 Szekszárd város népkönyvtárát a szabad szakszervezetek palotájába telepítik 1946. január 30-án.

64 Szakadáton könyvtárbizottság jön létre 6 fővel (4 MKP-tag, 1 SZDP-tag, 1 pártonkívüli), amelynek az MKP titkára is tagja. A könyvtáros kommunista. E bizottság veszi át kezelésre 1948. februárban a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottságtól ajándékba kapott könyvtárat, s rendezvénybevételekkel fejleszti azt tovább.

65 Szakcs községben 1948. március 15-én az MKP kezdeményezésére ünnepélyesen adják át a Népkönyvtárak Országos Szervező Bizottságától kapott könyvtárat.

66 Győrén 1947. november 9-én műsoros estet rendeznek, melynek tiszta jövedelméből könyveket vesznek. Az olvasásra, a könyv szeretetére lelkesítő, mozgósító a Tolnamegyei Hírlap 1947. június 4-i számában Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszternek „A magyar könyv ünnepe" címmel megjelent cikke. Ebben a többi között ez olvasható: „Az elmúlt diktatórikus rendszerek nem szerették a gondolkodó embereket, nem igen szerették a jó könyveket sem. Azt akarjuk, hogy a demokráciában a könyv minél több gondolkodó embert szoktasson rá a jó irodalom és az emberséges kultúra élvezetére. Nevelje a könyv a dolgozókat, az egész magyarságot minden téren igényességre, önérzetre, ébressze fel bennük a tudás és szépség iránti vágyat is, s hozza közel számukra a többi nemzet kultúrájának igazi értékeit. Ennek a nevélőmunkának még csak az kezdet kezdetén vagyunk... A könyv mindenkié, aki olvassa, — de olvassa is — ez a lényeges! Akkor tud a világ bonyolult kérdései között helyesen tájékozódni is a magyar, ha minél műveltebb lesz. Ha megtanul olvasni: Ha egyre több könyvet adunk a falvak és városok dolgozóinak kezébe. Erre ösztönözzön a magyar könyv idei ünnepe, küszöbén a szabadságharc centenáriumának." Ennek érdekében tart a MSZMT gyakorta könyvismertetőket az orosz irodalommal kapcsolatban (pl. 1946. június 6-án Szekszárdon). A szekszárdi közkönyvtár létesítésének gondolata 1947. július—augusztus hónapban vetődik fel.

67 A gondolat társadalmi mozgalommá bővül olyannyira és oly rövid idő alatt, hogy a vármegyei szabadművelődési felügyelő 1947. október havi jelentése szerint már 2000 könyvfelajánlás történt. A közkönyvtár november hó végén nyílik meg a nagyközönség részére és 1948 májusára már 200 olvasója van.

68 A vármegyei szabadművelődési felügyelő 1948. február 5-én kelt havi jelentése már arról is beszámol, hogy Szekszárdon megalakult a vármegyei köz269