Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

2. Képességek fejlesztése. 3. Helyes közösségi magatartásra nevelés. A hallgatók érdeklődése, igénye és a helyi körülmények szerint alakul a tananyaguk. Képesítést nem adnak. Rendszeres, államilag irányított előadássorozatot jelentenek. A VKM engedélyezi, de alsófokú szabadiskola minden helyen szervezhető. Ilyen központi javaslatok, illetve rendelkezések alapján Tolna megyében is létrejöttek a szabadművelődési keretben folyó ismeretterjesztő oktatás e formái. Jelentősebb szabadiskoláink ez időszakban az alapfokú munkás-, illetve parasztiskolák. 1946 novemberében 27 fővel Decsen indult elsőként ilyen iskola. 1947-ben már Tolnán a Selyemgyárban és Textilgyárban munkások számára is szerveznek szabadiskolát március hónapban, de még ugyanez év októberében Bedegkéren 36 hallgatóval, Gyönkön és Sárszentlőrincen is megszervezik a paraszthallgatók szabadiskoláját. Az 1948-as év egyik érdekessége, hogy a gyönki gimnázium június hónapban induló alapfokú szabadiskolájának 66 férfi és 17 női hallgatója van, s a gimnáziumi tanárok segítségével folyik az oktatás. A másik érdekessége a centenáriumi évnek, hogy megnyílik Dombovárott a megye egyetlen képzőművészeti szabadiskolája július hónapban. Figyelmet érdemel a Tolnamegyei Néplap 1947. március 17-i „Tolna község a kultúráért" című cikke, amely arról ad hírt, hogy Variházy Oszkár vezérezredes szabadegyetemet szervez tisztikarával, melyet a civil lakosságnak is megnyitnak. A Tolnamegyei Kis Ojság 1948. június 19-i számának „Jobb művelődésünkért" című vezércikke felteszi a nagy kérdést: Mit akarunk? Válaszként a többi között ezt olvashatjuk: „Egyszerűen a demokrácia megerősítését és a teljes demokratizálódást ... a demokráciához tanult, értelmes nép szükséges. A nép tájékozott legyen a közélet minden kérdésében. De amellett értse saját mesterségét is. A paraszt legyen jó földműves. A munkás értse jól saját munkáját... egész közoktatási rendszerünk olyan legyen, amely elősegíti a tehetségek kifejlesztését ... A népműveltséget kell kiterjesztenünk s elmélyítenünk, s ezzel a demokrácia megerősödését is szolgáljuk." Jellegzetes kisgazdapárti felfogás közoktatáspolitikánk céljáról. Szó sincs forradalmi előrehaladásról, szó sincs kultúrforradalom szükségességéről, mert nem tudják, nem tudhatják, hogy a dolgozó nép tömeges kulturálódásához az utat ugyan megnyitotta a demokratikus forradalom, a megvalósulás azonban csak szocialista forradalmi eszközökkel mehet végbe. A szabadművelődési keretben folyó oktatás egyik formája a dolgozók délutáni és esti iskolái. Már a Tolnamegyei Néplap 1945. november 24-i száma is hírül adja, hogy VKM rendelet lehetőséget ad azok számára, akik eddig önhibájukon kívül még nem tudták elvégezni a középiskolát, hogy a gimnáziumot 6 hónap alatt elvégezzék. E rendelkezés alapján Szekszárdon meg is indul a dolgozók iskoláinak szervezése 1946-tól, majd 1947-ben a dolgozók kereskedelmi iskolája is megnyílik. Sajnos számszerű adataink nincsenek arra vonatkozóan, hogy megyénkben ez idő alatt hány dolgozó szerzett ezúton középfokú végzettséget, de a folyamat elindult, s ez a lényeges, hisz a háború előtti iskolázottsági adataink — mint azt az előbbiekben olvashattuk — igen szomorúak. A vármegye első népfőiskoláját Tolna vármegye Iskolánkívüli Népművelési Tanácsa és a Magyar Parasztszövetség nyitotta meg 300 hallgatóval 1945. 266