Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

tassák, jóváhagyassák. Ezt annál inkább is megtették, mert anyagi támogatást csak jóváhagyott munkaterveikre igényelhettek. Ilyen módon bekapcsolódtak a tevékenységbe a kulturális intézmények is (zeneiskola, könyvtárak, múzeum, levéltár), rendezvényeik tervét benyújtották, mert ahhoz anyagi támogatást ugyancsak így nyerhettek. Ezért sok hír, tudósítás, jelentés számol be arról a művelődési tevékenységről, amely a megyében folyik ebben az időszakban. E sok hírforrásból aztán olyan összefoglaló képet alkothatunk megyénk kulturális tevékenységéről, mint soha azelőtt. Ez időszak fő kulturális tevékenységi területei az alábbiak voltak megyénkben : ismeretter j esztés, könyvtári munka, színházi élet, zenei élet, filmvetítések, tudományos élet, irodalmi élet, képzőművészet, népművészet, bábjáték, szervezett kultúrnapok, falujáró mozgalom, szakszervezeti kultúrélet, az MSZMT kultúrmunkája. A szabadművelődés egyik fő területe az ismeretterjesztés volt, ami egyúttal társadalmi szükségletet jelentett. Elsőként tehát erről kívánunk szólni. Ismeretterjesztés A felszabadulás utáni ismeretterjesztés igen sok formában valósult meg, legfőbb tevékenységi formája a tanfolyamok voltak, amelyeket részben Tolna vármegye Szabadművelődési Hivatala, de nagyrészt társadalmi szervek (MSZMT, NB, MNDSZ, Szabad Szakszervezetek), intézmények, pártok, ifjúsági szervezetek és egyházak hoztak létre. A megyében működő 22-féle tanfolyami forma így csoportosítható: — alapismereti (analfabéta) tanfolyamok, — háziipari tanfolyamok (kötő-, szövő-, hímző-, szabó-, varró-, csuhéj-, rajz- és kézimunka-tanfolyamok), — vezetőképző tanfolyamok (előadóképző, kultúrképző tanfolyamok), — művészeti jellegű tanfolyamok (képzőművészeti, népi ének, népi tánc tanfolyamok), — nyelvtanfolyamok (orosz, angol, francia, olasz és eszperantó nyelvekből), — szakmai jellegű tanfolyamok (gazdatanfolyamok, ezüstkalászos, méhészeti, borászati, szőlészeti, élelmezési, cipészipari, szövetkezeti, gépes gyorsíró, elektrotechnikai tanfolyamok). Minthogy Tolna megyében az analfabéták száma igen magas, de a legfeljebb 4 elemi osztályt végzettek aránya is nagy, alapvető jelentőségűek az alapismereti tanfolyamok, melyek sajnos csak 1946-ban indulnak erőteljeseb261