Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Összes községe, a központi járásból Bátaszék és Bátaszék-Kövespuszta; a simontornyai járásból Diósberény, Duzs, Felsőnána, Hőgyész, Kalaznó, Varsád; összesen 35 község.

38 E kettősség a későbbiek során igen sok gondot okoz a vármegye közművelődésének egységes irányításában. Gyakori súrlódások, felesleges szervezési versengések kiindulópontjává vált ez az egész országban páratlan szervezeti kettősség. A székely szabadművelődésnek a vármegyétől való függetlenítését az élet nem volt hajlandó elismerni és mindenkor az egész megyére kiterjedő igényekkel jelentkezett. Különösen szervezési kérdésekben mutatkoztak nehézségek főként akkor, amikor tömegszervezeteink határozottabb fejlődésnek indultak. Demokratikus berendezkedésünk minden területen az egész vármegyére kiterjedő programigényekkel lépett fel egységes központi irányításban. Csupán a külön körzet munkája jelentkezett önálló igényekkel, külön adminisztrációs nehézségeket is okozva. A belső adminisztráció elrendezése is aránytalan volt, mert míg a vármegyei szerv 5 járás 73 községében fejtett ki tevékenységet 2 fogalmazóval, addig a különálló Bonyhád-környéki körzet 35 község tevékenységét irányította 3 fogalmazóval. További nehézségeket és anyagi többletet okozott a hatásköri rendelkezések miatt néhány község (pl. Máza megközelítése), melyek csak holt területek érintésével voltak elérhetők. Ezt a különállóságot a VKM 1948-ban meg is szünteti, de a végrehajtásáról még 1948. december 2-ig sem történik gondoskodás.

39 A népművelési tanácsokat az 1946 végén alakuló községi helyi tanácsok váltják fel, melyeknek megyei szerve, a kerületi tanács már 1946. május 28-án megalakul. Az így megalakított tanácsokban a koalíciós pártok képviselői és az akkori tömegszervezetek helyi exponensei, valamint iskolák igazgatói foglaltak helyet. A tanácsok feladata volt a község kulturális tervének kidolgozása és a művelődési igények kielégítése. Tolna vármegye legelső volt e tanácsok megszervezésében. 1947 májusában már 72 helyen működik helyi tanács. De egyúttal Tolna megye volt a legelső abban a felismerésben is, hogy mind a kerületi tanács, mind a helyi tanácsok működése életképtelen, aminek a vármegyei szabadművelődési felügyelő több ízben hangot is adott hírlapi közleményekben, jelentésekben. Az 1946. november 30-i jelentés szerint: „Általános leszűrődött tapasztalat a vidéki közigazgatás határozottan közömbös viselkedése (szórványosan még rosszakarat is tapasztalható), a tanítók nagy részénél közönyösség, a nép széles rétegénél érdektelenség. A személyi ráhatás általában csak addig az ideig tart, amíg a kiszállt felügyelő vagy helyettese a községben tartózkodik. Ennek megszűntével újra közönyös visszaesés."

40 Az 1947. október 3-i jelentésből: „Előadótermek és tüzelőszerzés nehézségei fokozódó súllyal nehezednek a szabadművelődés munkájára... alkalmas nevelőket felkutatni igen nehéz... A felekezeti iskolák szinte kollektíve tagadják meg tantermeik átengedését tanfolyamok tartására, s nagy anyagi kikötésekkel lépnek fel... Ne adjuk el szerzett jogainkat!'*

1 Tekintve, hogy a szabadművelődés feladatait a tanácsok, majd a tanácsokból alakított későbbi munkaközösségek sem biztosították, így szükségessé válik egy hivatali hálózat kiépítése. A helyi tanácsok szabadművelődési tanácsok elnevezéssel folytatják tevékenységüket élükön a községi szabadművelődési ügyvezetővel, s ezek munkáját fogja össze Tolna vármegye Törvényhatósága Szabadművelődési Hivatala. Ennek élére a VKM Tóth Nándort, a korábbi népművelési vezetőt állítja.

42 258