Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A szabadművelődési munka politikai irányítását a nemzeti bizottságok végzik. A Szabadművelődési Hivatal főbb feladatai: — Előadások, tanfolyamok, ügyvezetői és munkaközösségi megbeszélések, társadalmi szervezetekkel való érintkezés szervezése, a jelentkező művelődési igények kielégítése a megyeszékhelyen és vidéken. — A községi szabadművelődési tanácsok munkájának ellenőrzése, segítése, irányítása. — Együttműködés a társadalmi szervekkel. — A Kerületi Tanács munkájának segítése. — Könyvtárak működésének elősegítése. — Művészeti tánc, ének, műkedvelők, bábszínházak, keskenyfilm-vetítések, diapozitív ügyek intézése. A sokrétű munkát az igen kis létszámú hivatali apparátus egyre szélesebb társadalmi összefogással igyekszik végezni, pl. a decsi szabadművelődési tanács 23 tagú (jegyző, plébános, 2 orvos, védőnő, 5 pedagógus, óvónő, bíró, a politikai pártok képviselője 4 fő, az ifjúsági szervezetek képviselője 2 fő).

43 Az alkotó munka támogatásának szélesedő társadalmi bázisát jelenti az 1948. január hónapban újjáalakuló Tolna vármegyei Közművelődési Egyesület, melyet még Wosinsky Mór hívott életre 50 évvel ezelőtt. Az újjáalakult egyesület célja a megye művészeinek, íróinak, tudósainak és a megyében dolgozó vagy innen elszármazott alkotóknak társadalmi szervezetbe való összefogása. Előadásokkal, tárlatokkal, hangversenyekkel, évkönyvek kiadásával kívánja megvalósítani programját 4 szakosztálya útján (irodalmi, képzőművészeti, természettudományi, zene- és énekszakosztálya). A szakosztályok vezetői Péczely László, Szilágyi Dezső, Szabó Dezső, Lázár Pál, dr. Holub József, dr. Sass Ernő, dr. Tóth Sándor és dr. Tucsni László.

44 A szervezési nehézségeket fokozzák Tolna megyében a gomba módra elszaporodott művelődési jellegű egyesületek (önképzőkörök, olvasókörök, gazdakörök, dalárda egyesületek, kultúrszövetségek, társaskörök, kultúrgárdák). A vármegye 107 helységéből 51 helyen működik legalább egy ilyen jellegű egyesület, de a legtöbb helyen több is, ami méginkább nehezíti az összefogottabb munkát. A megyében 114 művelődési jellegű egyesület fejt ki valamiféle kultúrtevékenységet, a legintenzívebb a központi, a simontornyai, a tamási és a dunaföldvári járásokban; 28 egyházi irányítás alatt működik. A BM 1948. III. 23-án kiadott 486.961/1948. IV/3. sz. rendelkezése egyesíteni kívánja ezeket a művelődési jellegű egyesületeket a korábban (1947. november 28-án) országosan megalakult Magyar Művelődési Szövetség tagegyesületeiként. Az országos szövetség célja: a művelődési egyesületek összefogása, haladó, népi demokratikus szellemben való fejlesztése..., erkölcsi és anyagi támogatása. Egyesíteni kívánja az összes alapszabállyal rendelkező egyesületet, szövetséget, társaságot, jogi személyt és minden olyan szervezetet, amelynek működéséhez láttamozott alapszabályra nincs szüksége (kulturális szervezetek, olvasókörök, dalkörök, közművelődési jellegű szervezetek). Az országos szerv központi támogatást kíván adni kiadványok megjelentetéséhez, tanfolyamok szervezéséhez, megjelenő színdarabokról, zeneművekről és kulturális kiadványokról tájékoztatót ad ki. A szövetség olyan községekben is megszervezi a művelődési szervezeteket, egyesületeket, ahol eddig még nem működött. 17* 259