Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Eközben az alispán 1945. július 6-i rendelkezésével — törvényellenesen — a tanfelügyelőt ideiglenesen felmenti a népművelési bizottság ügyvezető elnöki teendőinek ellátása alól és „az iskolánkívüli népművelésnek megyénkben demokratikus szellemben való átállásának és a népművelési tevékenység demokratikus szellemben való megindításának időtartamára" maga látja el ezeket a teendőket, mint a bizottság elnöke. E rendelkezést a főispán 1945. augusztus 7-én 1476/1945. sz. iratával hatályon kívül helyezi.

36 A népművelési bizottságok munkáját a megyeszerte megalakuló népművelési tanácsok váltják fel. A Tolnamegyei Néplap 1945. november 17-i számának tanúsága szerint „A népművelési tanácsok megkezdik működésüket" Tolna megye területén az iskolán kívüli nevelés és oktatás reformjára vonatkozó intézkedések első mozzanataként. E tanácsok minden községben megalakulnak, amelyek az 1945. december 2-án megalakuló Tolna vármegye Népművelési Tanácshoz tartoznak, s ezeket a VKM népművelési ügyosztálya tartja össze. Mint a lap írja: „A községi népművelési tanácsok jő célkitűzése az igazra, a szépre, a jóra, felelősségérzetre való nevelés, de az erkölcsi nevelésen felül a politikai nevelést sem hagyja figyelmen kívül. Ez a művelődés a társadalom öntevékenységén alapszik és abból adódik, hogy a népművelési tanácsban szerepet kap a parasztság, a munkásság és az értelmiség minden demokratikus szellemű nevelő-, oktatómunkára alkalmas tagja." E tanácsok munkaterv szerint dolgoznak a következő javasolt lehetőségek közül választva: — gazdasági tanfolyamok (pl. konyhakerti, gyümölcs, bor, gyógynövény) — gazdalányok részére tartandó tanfolyamok (főző, háztartási) — iparosok részére tartandó tanfolyamok (könyvelői és rajztanfolyam). Szekszárdon 1945. november 26-án alakult meg az ideiglenes népművelési tanács. Tagjai pártok, egyházak, intézmények és iskolák képviselőiből verbuválódtak. Elképzelésüket a szabadművelődés szellemi atyjának, Karácsony Sándor egyetemi tanárnak az államhatalomtól és pártoktól független népművelési koncepciója (ami a Horthy-korszakban haladó, de a felszabadulás után túlhaladott volt) irányította. A tanács alakuló ülésén ez így került megfogalmazásra: „Művelődési anyagában a népművelésnek mindenkor általános nemzeti célokat kell követnie a párt politikájának teljes kizárásával." Karácsony Sándor közvetlen kapcsolatot tartott Szekszárddal, 1947. április 18-án „A magyar jövő és az ifjúság" címmel előadást is tartott a szabadművelődési tanács alakuló ülésén a szabadművelődési felügyelőség felkérésére. A szekszárdi népművelési tanács alakuló ülésén határozatot hoztak — bábszínház létesítésére (a kellékek elkészítését a fogházban foglalkoztatott rabokkal az ügyészség vállalta), — irodalmi matinék rendezésére, — az „iparosok, gazdák és gazdafiak mesterségbeli" továbbképzésére a szakszervezet közreműködésével, — nyelv- és egészségügyi tanfolyamok indítására a népi hagyományok felkarolására (betlehemjárás a cserkészcsapattal).

37 Tolna megye iskolán kívüli népművelési munkáját irányító szervezete nem egységes, mert még ez év októberében a VKM a Bonyhád-környéki Telep községei részére külön népművelési tanács szervezését rendelte el Bonyhád székhellyel és Kovácsy Pál irányításával. E körzet községei: a völgységi járás 17 Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. 257