Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

mokrácia hívei örömmel üdvözlünk. Nemcsak színházi műhelytitkokba kaptunk betekintést, hanem egy érdekes kísérletnek voltunk tanúi és résztvevői." Bekapcsolják a munkásságot a paksi zenei életbe. A klasszikus zeneművek fokozott népszerűsítése érdekében 1 Ft-os munkás jegyeket hoznak forgalomba. A Mezőkémia és a Paksi Téglagyár munkássága vesz részt a hangversenyeken. Egyidejűleg kottaismertetési tanfolyam indul a munkásság körében.

32 „1947. januárban ismertette Gerő Ernő az MKP kezdeményezését, a Hároméves Tervet. Pár hónap múlva a reakció minden szabotálása ellenére a terv a nemzet tervévé és törvénnyé lett" — írja a Tolnamegyei Néplap 1948. március 3-i száma, majd megjegyzi: „Tolna megye az országban az elsők között dolgozta ki kommunista kezdeményezésre a maga részlettervét." A dombóvári NB 1948. március 9-i rendes ülésén az MKP képviselője ismerteti a március 15-i ünnepély programját és indítványozza Gyenis Antal sírjának megkoszorúzását, az 1919-es mártírok emlékezetére emléktábla létesítését és ösztöndíj alapítását azoknak a tanulóknak a számára, akik a demokrácia fejlődése során kiváló eredményt érnek el. Ugyancsak az MKP képviselője nehezményezi, hogy az orosz hősi sírokat november 1-én nem koszorúzták meg, kéri, hogy március 15-én ezt pótolják.

33 A Tolnamegyei Néplap 1948. március 17-i száma arról tudósít, hogy a földespusztai kommunisták kezdeményezésére 30 fiatal színházi kultúrgárdát hozott létre a pusztán szinte a semmiből. A kölesdi NB 1948. november 24-i ülésén az MDP helyi szervezetének titkára tesz előterjesztést a „Szabad Föld" kultúresték tartására az FMSZ új kultúrotthonában. Az NB elfogadja a javaslatot. A rendelkezésre álló igen bőséges iratanyag tanulmányozása során egyetlen olyan esettel sem találkoztunk, hogy az NB ülésein tett MKP-javaslatokat — akárcsak szótöbbséggel is — ne fogadták volna el. A nagy eszmei és szervezeti zűrzavarban az MKP és az általa befolyásolt nemzeti bizottságok — amint azt a felsorolt példák is fényesen igazolják — igyekeztek megkeresni és megtalálni az adott körülményeknek legjobban megfelelő kulturális nevelőmunkát. Az iskolán kívüli nevelőmunka befolyása azonban az állami keretekben kialakuló szervezetek irányítása, segítése útján is egyre erőteljesebbé vált. Korábban a népművelési munkát a vármegyei népművelési bizottság irányította, melynek ügyvezető elnöke a VKM által kinevezett vezető tanfelügyelő (dr. Sulyok Kálmán), titkára pedig Rajczy Péter, nyugalomba vonulása után Tóth Nándor volt. A Szálasi kormányzat az MVKM útján 1944. november 13-án Tóth Nándort távirati úton felmentette a titkári teendők ellátása alól, és Vidor Józsefet, a volt nagyváradi népművelési titkárt bízta meg Tolna vármegye népművelési bizottsága titkára teendőinek ellátásával. Vidor József 1944. október 14-én kezdte meg működését. A felszabadulás után azonban a Szekszárdi Igazoló Bizottság Tóth Nándort igazolta, az alispán pedig visszahelyezését kérte az iskolán kívüli népművelési titkári állásba.

34 Az MVKM 1945. július 30-i rendeletével hatálytalanítja a korábbi távirati rendelkezését és Tóth Nándort visszahelyezi a Tolna vármegye népművelési titkári hivatalába beosztott állami tanítói minőségben, majd még ebben az évben megbízza Tolna vármegye népművelésének vezetésével az 1945—46. munkaévre. Ugyanakkor Vidor Józsefet szolgálati érdekből áthelyezi Hódmezővásárhelyre a városi népművelés vezetésére.

35 256