Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247
De e korszaknak alapvető értékei is vannak, mint pl. a volt cselédi és zselléri sorsúaknak újgazda szerepe, az erre való szakmai felkészítés. Az egész földreform sorsa áll vagy bukik ezen. Meg kell oldani tehát az ismeretterjesztés szakember és szakkönyv gondjait, de mi legyen addig? A szabad művelődés egyszerre ömlik jól vagy kevésbé jól a társadalmi szervezeteken keresztül (párt, UFOSZ). Nincs itt most olyan, hogy melyik minisztérium, melyik fennhatóság alá tartozik, ki irányítja? Kézzel-lábbal megy a magyarázkodás előadói díjak nélkül, társadalmi munkában, szívből és szeretetből a népi demokrácia iránt, az ország ügye iránt. Hősi munka ez, de azért anarchikus. Anarchikus azért is, mert amit az élet követel, azt nem követte, nem követhette az igazgatás. A régi iskolán kívüli népművelés képtelen felmérni és áttekinteni a helyzetet. Semmiféle eszközzel nincs rá felkészülve, nincs irányítás, és még kevésbé ellenőrzés. Szabad folyása van mindennek kritikátlanul, és mégis ennek is örülni kell, mert az MKP által megjelölt program egyértelmű és világos, csupán a cél elérésének útja járhatatlan még. Szükséges tehát kialakulnia egy új közművelődési szervezetnek, személyileg felülről lefelé kiépülve a népművelés, a szabadművelés szervezetének egészen a legutolsó faluig, s kezdeni irtani a gazt, a dudvát, a fércet, szervezetében és eszközeiben kidolgozottá tenni a munkát. E megyei kulturális harcot egyrészt az MKP türelmes nevelőmunkával, lassú meggyőzéssel, a politikai helyzetből adódó tanulságokkal támogatta, s kezdeményezései mindig előre vitték megyénkben is a kultúra ügyét, ezzel előkészítve a kulturális forradalmat. Másrészt e harchoz jelentős eligazító segítséget nyújtottak a felszabadulást követően létrejött országos politikai, társadalmi és tudományos szervek iránymutatásai, valamint az új állami szervek idevonatkozó intézkedései. Országos szervek "kulturális iránymutatásai, intézkedései 1945. szeptember 4-én megalakul ?z Országos Nemzeti Bizottság azzal a fő célkitűzéssel, hogy az erőket összefogja és céltudatos következetességgel vezeti a demokráciának az új magyar életnek megfelelő irányban. Mint látni fogjuk, megyénk nemzeti bizottságainak gyakorta adott egységes útmutatást a demokratikus újjáalakulásért, az ország újjáépítéséért folyó hősies munkában. 13 Az ellenforradalmi időszak negyedszázados kűtmérgező fasiszta propagandájának ellensúlyozására, a demokratikus szellem és lelkiség kialakítására jön létre a Magyar Propaganda Hivatal, amely kézbe veszi a sajtó-, a film-, és a rádiópropagandát, s segíti a demokratikus szellemi sajtótermékek megjelenését, történelmi dokumentumok feldolgozását, haladó hagyományaink ápolását, a reakció elleni eszmei küzdelmet. 14 15 A szabadművelődést hivatalosan 1945. október 9-től számítjuk, amikor a VKM 12.100/1945. sz. rendeletével életre hívja az Országos Szabadművelődési Tanácsot. A rendelet értelmében ennek mint a VKM tanácsadó szervének az a feladata, hogy áttekintést szerezzen az iskolán kívüli nevelésről, és az összes demokratikus szervek országos képviselőinek bevonásával javaslatot készítsen elő a kérdések helyes megoldására. 251
