Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Működésének legjelentősebb eredménye két egymást soron kővető rendelet 1946 januárjában, tehát mindössze pár hónap alatt. A jelentősebbik a 720/1946. M. E. rendelet jelenik meg pár nappal utóbb (január 12-én) az iskolán kívüli nevelés szerveiről, amelynek lényege a népművelési szervezet létrehozása, az állami és társadalmi szerveké egyaránt. Az állami szervezetet a szabadművelődési kerület jelenti, amelyen egyegy megye és th. város értendő. Ennek élén a szabadművelődési felügyelő áll, a VKM-nek alárendelve. A társadalmi szervezetet a kerületek népművelési tanácsai jelentik, amelyek az országos tanácshoz hasonlóan a kerületek (megyék) párt- és társadalmi szervezeteinek képviselőiből, delegáltjaiból tevődnek össze. Mint az országos tanács, a kerületi tanácsok is magas létszámuk miatt bizottságokra oszlanak: a) szakmai bizottságokra művelődési ágak szerint, így a bizottságoknak több albizottsága létesül, b) politikai és c) nevelési bizottságra. Az egyes művelődési egységeknél a hivatali és társadalmi szerveket helyi megbízottak, szabadművelődési ügyvezetők, illetőleg társadalmi vonalon a helyi szabadművelődési tanácsok képviselik. A szabadművelődési ügyvezetőket a szabadművelődési felügyelőségek bízzák meg, egyeseket a járási székhelyeken járási irányítási és ellenőrzési joggal, a szabadművelődési tanácsok helyben alakulnak az országos és kerületi tanácsok mintájára a párt- és társadalmi szervek helyi képviselőiből. A fenti rendelethez csatlakozik kiegészítésül 1946. január 5-én a 240/1946. sz. M. E. rendelet, amely a szabadművelődési hivatal státusmegállapításaival a szervezeti kérdések végére tesz pontot. 1946. március 7-én látott napvilágot az előző rendelet 31.660/1946. VKM végrehajtási utasítása, amely pontosan megjelöli a szabadművelődési felügyelőségek jog- és hatáskörét, azoknak feladatait, a felügyelői és ügyvezetői jog- és hatáskört. Legfontosabb rendelkezése, amely az anarchia megszüntetését célozza, minden szerv részére a tervkészítési kötelezettség előírása, amelyet jóváhagyni és ellenőrizni a járási ügyvezetőknek és a megyei felügyelőségeknek van joga, s egyúttal feladata a szükséges koordinálás kérdése is. A szabadművelődési munka, különösen annak szervezési és módszertani kérdései rengeteg problémát vetettek fel már a kezdet kezdetén, s ezeknek tudományos és módszeres vizsgálatára hozta létre a VKM még 1946. április 6-án 1000/1946. sz. rendeletével a Szabad Művelődési Tudományos Intézetet, amely még ugyanebben az évben megszűnt a VKM 4704/1946 .sz. rendeletével, s működését a Magyar Népi Művelődési Intézet címen folytatta a 3981/1946. sz. VKM rendelet alapján. Az 1946-os évnek még egy nagyon lényeges rendelete volt, amely a módszeres ismeretterjesztés alapjait teremtette meg, s ez az 5000/1946. VKM sz. rendelet volt az alsó-, közép- és felsőfokú szabadiskolákról. Ezzel a szabadművelődés egy olyan fontos képesítés nélküli népművelési formát teremtett meg, amely a művelődésben elmaradt társadalmi osztályok képzése szempontjából az elkövetkezendő három évben a legfontosabb formává vált. Minőségileg ugyan a fenntantó szervek szerint sok különbség volt ezekben az iskolákban, 252