Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

szerint hazánkban, a legalább hatéves korú lakosságnak 7,3%-a analfabéta. Megyénkben ez a szám 1938-ban 20 847.

3 E helyzetet csak súlyosbítja, hogy az elemi iskola négy osztályát sem végezte el az ország érintett lakosságának 21,2%-a. A középiskola legalább 8 osztályát országosan csak a lakosság 3,9%-a végezte el. Végül a főiskolát végzettek arányszáma országosan csak 1,2%. Ezek az arányok bizony megyénkben sem jobbak semmivel sem. A kulturális lehetőségektől nemcsak a cselédek és a föld nélküli napszámosok estek távol, hanem a munkások is.

4 E kulturális megyei helyzetképet tovább rontják a következő adatok. Megyénkben 1937—38-ban az elemi iskolák száma 241, a tanerők száma 551, a tanulók száma pedig 28 673.

5 1944-ben mindössze 1020 középiskolai tanuló volt megyénkben, s ezeknek is csak 15%-a volt munkás és paraszt tanuló. 1938-ban megyénkben évente csupán 120 tanuló tett érettségi vizsgát és ezeknek is csak 15%-a iratkozhatott be egyetemekre, főiskolákra.

6 1941-ben megyénkben 1206 cigány él.

7 1938-ban mindössze 60 könyvtár, 14 mozi, 25 kultúrház működött Tolna megyében, holott még 1946 végén is 107 helységünk van (1 város, 77 nagyközség, 29 kisközség). Ha ehhez hozzákapcsoljuk az 1944-es adatokat, miszerint a könyvtári könyvek száma 73 000, az olvasók száma 10 747 és a kölcsönzött könyvek száma 60 182, akkor a megye lélekszámával való összevetés szomorú eredményt ad. Eszerint megyénkben csak minden 25. lakos volt olvasója könyvtári könyveinknek, s az egy főre jutó kölcsönzött könyvek száma is 0,4 könyv. Akármilyen merész számítás mellett sem állítható tehát, hogy legalább 1 könyvet minden ember elolvasott évente. Ha ehhez még a könyvek tartalmát is szemügyre vesszük, a kép még kétségbeejtőbb. A rádióelőfizetők száma 1938-ban 6331.

8 A nők kulturális elmaradottsága méginkább szembetűnő. Még 1948-ban is a megye össznépességének 31%-a (81 450 nő) háztartásbeli, akiknek iskolázottsága rosszabb az átlagnál. Országos adatokat figyelembe véve: a férfiak 6.5%-a, a nők 8%-a analfabéta; az elemi iskola 4 osztályát sem végezte el a férfiak 19,8%-a. a nők 22.5%-a; a középiskola legalább 8 osztályát végezte el a férfiak 5,9%-a. a nők 2%-a; a főiskolát végzettek aránya férfiaknál 2,2%, a nőknél 0,3%. Ezek az arányok sem jobbak megyénkben.

9 E nagyfokú kulturális elmaradottságunkat még csak tetézték a hatalmas háborús károk, amelyek az összes kárhoz viszonyítottan is igen jelentősek. Az ország összes háborús kára 1938-as pengőértékben 21 milliárd 950,9 millió. Ebből az oktatási és művelődési intézmények kára 218,2 millió pengő (az épületkár csaknem 120 millió), műemlék, műkincsek, tudományos gyűjtemények háborús kára 189,1 millió. Együttvéve tehát az összes kulturális kárt: 407,3 millió pengő. Ennek jelentős része megyénkre esik.

10 Mindezeken túl felszabadult megyénk is oly súlyos történelmi örökséget kapott a Horthy-rendszertől, amelyben hiányzott a széles körű kulturális szervezet, mely eljuttatta volna a kultúrát megyénk legeldugottabb helyeire, és a legszélesebb tömegekhez is. Az örökségként kapott nagyfokú műveletlenség kedvezett a babonás, reakciós, maradi nézetek elterjedésének, nagymértékben akadályozta a tudományos világnézet elterjesztését, s hátráltatta az irodalom, a művészetek és a tudományok iránti igény felkeltését. 248