Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A háború szörnyű viharától elgyötört, alélt nemzetünk, közte megyénk számára is mindenekelőtt programra volt szükség, mely kulturális téren is megmutatta a kétségbeesésből kivezető utat. Az első programjavaslatok E nagyfokú gazdasági és kulturális elmaradottság felszámolására az első programtervezetet az MKP KB adta meg 1944. október 2-án. Eszerint: „A népköztársaság a népoktatást és nevelésügyet nemzeti közérdeknek nyilvánítja... Állami támogatással lehetőséget nyújt a társadálom minden egyes gyermekének, tekintet nélkül nemzetiségre, osztálytagozódásra, a legmagasabb fokú oktatás elnyerésére is.. . Az oktatást a magyar nép demokratikus hagyományának megfelelően új szellemi és pedagógiai alapokra helyezi... A népköztársaság az állam területén élő összes nemzetiségeket gazdaságilag, politikailag és kulturálisan egyenjogúnak nyilvánítja... biztosítja minden vallás és felekezet szabad gyakorlását addig a pontig, amíg ez nem irányul a magyar demokratikus népköztársaság ellen..." Leszögezi, hogy a népköztársaság gazdasági, társadalmi és kulturális programja a háború rettenetes pusztításai és országunknak a német rabló imperializmus által történt kifosztása miatt csak fokozatosan valósítható meg. „. .. A népköztársaság mindenkori kormánya, összhangban a szakszervezetek, földmunkásszervezetek, KÁOSZ, MOSZ stb. szervezetekkel, biztosítja a magyar társadalom minden egyes dolgozó osztályának és rétegeinek az adott körülmények között gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan teljesíthető és jogos összes törekvéseik és követeléseik teljesítését." „... A népköztársaság külpolitikailag a Szovjetunióval és valamennyi szomszédos demokratikus állammal békés viszonyban és a legszorosabb gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködésben kíván élni..." A programtervezetet a KP KB megbízásából Kállai Gyula és Rajk László készítette abból a célból, hogy vita és átdolgozás után a KP javaslataként a Magyar Frontba tömörült pártok elé terjesszék. A dokumentum átdolgozására azonban nem került sor az 1944. október 15-i nyilas puccs, majd Rajk László letartóztatása miatt. A munka folytatása időszerűtlenné is vált a szegedi program nyilvánosságra hozatala és elfogadása következtében. Az MKP KV-nek a háború utáni közvetlen politikai és gazdasági feladatok megoldására tett programjavaslatának előmunkálatai még Moszkvában, 1944. szeptember végén, október elején megkezdődtek. A párt Külföldi Bizottsága kibővített ülésén több alkalommal tárgyalt a párt felszabadulás utáni politikai irányvonaláról, a leendő programról. A program végleges szövegét Gerő Ernő és Révai József fogalmazták meg már azután, hogy a felszabadított magyar területre érkeztek. A programjavaslat 1944. november 30-án jelent meg a debreceni Néplapban, mégis Szegedet jelölték meg helységnévül a cím alatt, mivel akkor még ott tartotta üléseit (1944. december 5-ig) az MKP KV, s a programjavaslat alapján Szegeden alakult meg a Függetlenségi Front is. E programjavaslatot az 1944. december 3-án Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front — némi változással — programjául elfogadta az alábbi címmel: Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének útja. Eszerint: „Biztosítani kell a teljes vallásszabadságot..." (1/10. fej.) 249