Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Szeitezi László: A közművelődés helyzete Tolna meggyében (194S—1948) Bevezetés Hazánk felszabadulása megteremtette az alapvető feltételeket népünk kulturális felemelkedéséhez. Egy új, szocialista magyar kultúra fejlődéséhez a szükséges feltételek adva voltak. Ez a fejlődés azonban harc árán ment végbe. A szocialista forradalom első szakaszában (1945—1948) ez a harc elsősorban a kultúra demokratizálódásáért, a demokratikus tartalmú műveltségi reformokért, a demokratikus és szocialista hagyományaink értelmezéséért és felhasználásáért, a volt uralkodóosztályok műveltségi monopóliumának megtöréséért, a reakciós klerikális elemek visszaszorításáért folyt. Jellemzője a pártnak a polgári pártokkal való koalíción belül egyre erőteljesebben érvényesülő eszmei befolyása a kulturális életre. A politikai hatalomért folyó harc részeként megindult kulturális harc nemcsak demokratikus, de igen gyakran szocialista jellegű eredményeket is hozott. E kulturális harcban jelentős szerepe van a közművelődés alakulásának, amely ez időszakban sok csatornán indul el, mozgalommá válik és szinte szükségszerűen teremti meg a kulturális forradalom előfeltételeit. Mi most Tolna megye közművelődésének háború utáni fejlődését vizsgáljuk meg ez időszakban. Arra keresünk mindenekelőtt választ, hogy megyénkben hogyan indul meg ez a sok csatornás közművelődési élet, milyen eredményeket hoz, milyen gondokkal, problémákkal jár, egyszóval: a kulturális forradalom milyen előmunkálatokat talált megyénkben az iskolák államosításáig. Ehhez mindenekelőtt szemügyre kell vennünk megyénk felszabadulás előtti helyzetét. Tolna megye gazdasági és kulturális helyzete a felszabadulás előtt A II. világháború előtti adatok sok mindent megvilágítanak. Megyénknek ipara nem volt, az ipari foglalkozásúak részaránya (1941-es statisztikai kimutatások szerint) 16,6%, a bányászatban foglalkoztatottaké 0,9%, a közlekedésben foglalkoztatottaké pedig 3%. Az üzemek a tőkések kezében voltak.

1 A megye mezőgazdaságában a nagybirtok volt az uralkodó. Igaz ugyan, hogy az 1941-es statisztika az össznépesség 65%-át őstermelőként tartja nyilván (az ősnépesség 273 154, őstermelő 179 996),

2 azt azonban már elhallgatja, hogy 197 nagybirtokos 250 ezer hold földdel rendelkezik, akik 9000 cseléd és 19 000 föld nélküli napszámos urai voltak. E gazdasági helyzetből következett megyénk kulturális elmaradottsága. Csupán néhány jellemző adattal kívánjuk ezt érzékeltetni. Az 1941-es állapot 247