Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Dóka Klára: Folyószabályozás Tolna megyében a 19. Században • 229

folytattak a malomtulajdonosokkal, főleg Kilitin és Ozorán, míg végre 1852-ben sikerült egyezségre jutni, és a Sió felső szakaszának rendezése lehetővé vált. A Sió csatorna mentén négy társulat volt érdekelt: Simontornya—Sióagárd között a Nádorcsatorna-, Simontornya—Ozora közt a Kapos-szabályozó, Ozora—Sió jut között a Sióberek lecsapoló (később a balatoniba olvadt), innen pedig a Balatonszabályozó társulat/'

5 1852-ben a szabályozási egyletek újjászerveződtek. Mitis Ferdinánd miniszteri biztos, akinek egyik fő tevékenysége a vízügyi munkák újjászervezése volt, több ízben kísérletet tett arra, hogy a társulatokat egyetlen szervezetbe tömörítse. A Nádorcsatorna- és a megerősödött Balaton-szabályozó társulat között volt ellentét, amit nem is sikerült áthidalni/

16 A Balaton vízszintszabályozásával a Sióban levezetett vízmennyiség megnőtt, és ezt a Nádorcsatorna társulat által övcsatornaként kiásott Siómeder nem bírta elszállítani. A Balaton társulat elképzelése az volt, hogy a Siót Pálfánál a Sárvízbe vezetik, így az nagyobb vízi jármű vek számára hajózható lesz. A sárvízi hajózás továbbfejlesztése szerepelt a Nádorcsatorna társulat tervei között is, de a megnövekedett vízmennyiség miatt a partvédő műveket meg kellett volna erősíteni. Ezt a javaslatot teljesen elvetették.

47 Az egymás közti ellentétek mellett a társulatok helyzetét nehezítette az is, hogy a felügyeleti hatóságok véleménye eltérő volt a szabályozás kérdésében. A terület politikailag a Soproni Kerületi Kormányzathoz tartozott, másodfokú felettese pedig a Helytartóság volt. Augusz. mint pesti kerületi kormányzó, politikailag egyenrangú volt a Soproni Kerületi Kormányzat vezetőjével, de mint Sárvíz-szabályozási biztos, döntési joggal rendelkezett. Mellette Mitis Ferdinánd az egész ország területén illetékes miniszteri biztos is szerepet játszott. A műszaki ügyeket intéző Halász Gáspár — elődjéhez hasonlóan — magánmérnök volt, az Országos Építési Igazgatóság csak közvetve gyakorolt felette felügyeletet. Az egymásnak alá- és mellérendelt hatóságok között vég nélküli levelezés folyt a legkisebb ügyekben is. Mitis — mint láttuk — a társulatok egyesítésének volt híve, Augusz inkább közvetíteni próbált, és külön tárgyalt az egyes szervezetekkel. A Soproni Kerületi Kormányzat és Helytartóság képviselőinek véleménye az volt, hogy meg lehet külön alakítani az egyleteket, de egységes tervet dolgozzanak ki a szabályozás végrehajtására/

8 1852-ben a Nádorcsatorna, Balaton- és a Kapos-szabályozó társulat külön-külön újította meg alapszabályait/'

0 1852. június 1-én az érdekeltek Szekszárdon jöttek össze, és a külön szerveződött társulatok képviselői elhatározták a Sió, Kapós, Sárvíz szabályozását. A tervkészítést Halász Gáspárra bízták. Alapja az volt, hogy a Sárvizet Szekszárdnál a Dunába vezetik, és az új csatorna el fogja bírni a Sió, Kapós vizeit is. A megnövekedett Sió marad a korábbi övcsatornában, azonban ezt fokozatosan kibővítik. 1852. október 4-én Szekszárdon ismét gyűlés volt, ahol elfogadták Halász Gáspár már elkészült tervét.

50 Itt ismét szóba került, hogy létrehoznak egy közös egyletet az összes érdekeltekből a Sárvíz—Duna csatorna megépítésére, de ezúttal a sárközi falvak (Öcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Várdomb, Báta, Bátaszék) nem kívántak társulni, és a terv meghiúsult.

51 A szabályozást államköltségen hajtották végre.

52 1853-ban elkészült a csatorna helyének szintezése, és a Kereskedelem-, Ipar-, Közmunkaügyi Minisztérium is megadta az engedélyt.

53 1853. augusztus 7-én Kaposvárott volt biztosi gyűlés. Augusz igyekezett összehangolni a munkát. Kimondták, hogy a szabályozás sikere érdekében az egyleteket nem lehet feloszlatni. Most a Balaton szabályozó társulat vetette fel az egyesülés kérdését. A/, volt a véleményük, hogy eddig gazdasági akadályai voltak az egyesülésnek, hiszen a Kapós és Nádorcsatorna társu235