Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

Benedek, Sydaróczy Mihály, Balogh János. Ezek közül egy sem szerepel az 1574. évi defterben. Kovács nevek ugyan ott is vannak, de más személynévvel.

66 1590 március 21-én Musztafa bin Mehemed nevére írják a Szakái melletti „Tárkánymezőt" és Kis-Tabát, 7533 akcse értékben, Ali bin Musztafa részéből, ki ezekről és velük együtt több Somogy megyei birtokról lemondott. „Musztafa bin Mehemedről az említett (koppányi) livának bégje, Hasszán bég pecsétes defterrel jelentette, hogy mikor ziámetjét birtokolta, a nevezett liva közelében fekvő Szekeres nevű vár lerombolására jött, de megszalasztott hittetlenekkel vitézül viselkedett, ezért 1000 akcse nagyobbítást kapott." Mint tudjuk, a környékbeliek iflákok, vagyis rácok lévén, legutóbb 250 akcsét adtak családonként a földesuraknak. (Egyébként ilyen nevek jelentkeztek az 1581-es defterben: Vukosák Gyúró, Radoki Nikola, Dragota Jován, Tomas Milos, Mizak Radol.) Ilyen nagy pénzromlás után, a törökök valószínűleg nem tartották érvényesnek a korábbi egyességet. Ahogy a következő században már nem fogadják el a török pénzt adónak, csak a magyar forintot, illetve tallért. Ügy látszik, Tárkány is betelepült, — mint rác falu sokáig szerepel majd az öszszeírásokban. Ebben az időben azt írják, hogy 60 akcse egy magyar forint,

67 s a forinttal egyenlő értékű gurus is 60 akcse — és ők hűbéradó címén 4 gurust fizetnek, az ötödiket a kincstárnak fizetik. így a két helység adózója 30 fő, vagyis 30 család élt itt. 1593 október 6-án Szinán basa bevette Veszprémet. Simontornya most még távolabb esett a végektől. „Palotát megszállotta az elmúlt szombatra véradóra és igen lüveti." Írja október 10-én Káldy Péter Sárvárról Sopron városának.

68 1597-ben benépesül Csernéd, mely egykor is a koppányi szandzsákhoz tartozott, Szakállal szemben lévén, s akkor Csernődnek írták.

69 Most Csezmennek írja a török összeíró. Szakái is újratelepül, két birtokrészben: „Koppáni náhie, náhie, ugyanitt. Ibrahim bin Alira, a koppáni szandzsák szeraszkerjére (parancsnokára) átíratott Csezmen, tartozik Koppánhoz, 4200 akcse, Szakái 500 akcse... Kurd Aliról, a simontornyai szandzsákból, Hidegkút 5000 akcse, Szakái, az ugyanezen faluban lakó iflákokkal, 4500 akcse. Koppáni náhie, ugyanitt. Ziámet (birtok) Musztafa bin Mohamed koppáni mivolaj (a hűbéres haderő tisztje) nevére. Kézi 1200 akcse, Tárkán 533 akcse. Omár bin Oszmán ziámetje. Űzd, tartozik Dombóhoz, 3000 akcse, Méhes 1333 akcse, Viranka (Várong?) 6000 akcse."

70 Tehát a Kapóson túli Hidegkút áll még, s a magyar lakosságtól fizetett adót ismerve, de már a 350 akcse hűbéradónál többel is számolva, 12—14 családja lehet. Ügy látszik, jóval többen vannak, mint ahány adózót a legutóbbi defter mutat. Szakái, a rácok által fizetett hűbér adóból ítélve, minden adózóra 250 akcsét számítva, 20 családból állhat, s így körülbelül 100 lakosa van. Csernéden 16—17 rác család adózik. Nagyobb helyeken, régebbi településű, nagy bácskai helységekben tizenketten-húszan is laknak együtt, vagyis több család is él egy házban, ahogy egy ottani, fél századdal későbbi egyházi összeírás bizonyítja. (Magyar helyen 6 személy esik egy házra.)

71 Később több rác tanú, volt csernédi lakos, földházakról beszél tanúvallomása közben. Ezek félig földbeásott, csak tetőikkel látszó lakhelyek lehettek. „... bútorzatra nem volt szükségük, a tűzhely mellett két pad volt. Ezeken ült a család nappal és aludt éjszaka." írja Papp István, a tamási járás történetírója. Másutt ezt írja „. .. a Dalmáciából jövő szerbek egy része a Koppány mezején, a Kapós mentén telepedett le, falvakat és templomokat épített."

72 Weidlein János tagadja ezt: „Azok az épületek és épületromok... egész biztosan a háborúk alatt elpusztult magyar lakosságtól származtak." Azonban a 2 Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. 17