Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

régi írások szerint a magyar katonák kellemetlenkedtek a tamási várban lévő katonáknak — és a templom falai védelmében húzódtak meg... a török a templomot felrobbantotta. Szemcsénél, ahol a Koppány összeszűkül, volt a magyar katonák másik átjárója a török ellen." Valószínűleg ezidőben a legtöbb környékben templom csonka rom már, egyik elpusztult a harcok alatt, a másikat felrobbantották a törökök, nehogy védelmül szolgáljon az ellenfélnek. 1588-ban Pincehelyt, Görbőt és Miszlát Podgorai Gáspár győri katonának adományozzák: Fejér közi István nyitrai püspök, Rudolf király helytartója írja a győri káptalannak Pozsonyból, 1587. december 4-én, hogy Podgorai Gáspár győri katonának hasznos szolgálataiért Pinczehely, Geörbeő és malma és Miszla tolnamegyei birtokokat adja, amennyiben 32 sessiónál nem nagyobbak, amennyiben jó jogon Podgoray most is bírni állítja, Bornemissza János, Kaydachy Farkas, Vayda Mihály hiteleshelyi rektorral iktatást parancsol. A győri káptalan tehát Vayda Mihállyal Gábori Antal kanonokot küldte, kik Szent György mártyr napján Győrött Kajdacsi Farkas, Alföldi György, Barocz Mihály, Tenghele-i Bornemissza Ádám, Baczalay György, Bándy Imre és Pinczehel-i Kis Dénes jelenlétében az említettet beiktatták, ellenmondó nem mutatkozván, Az iktatás 26-od napján, 1588-ban.

62 Egyes tanúk családi és előnevéből azt látjuk, hogy az itt tanúskodók volt környékbeli lakosok, vagy legalábbis itteni birtokosok lehettek. Bánd Miszla és Udvari környékén feküdt. Baróczi család is volt Tolna megyében. Tengele pedig a Tengőd, Tengeld helynév változata lehet. Tamási mellett két Tengelic is volt, de ebben a korban már csak egy „Tenkeliczét" tüntet föl a defter, a tamási nahiéhez sorolva. Szeghalmy Gyula (Dunántúl vármegyék című könyvében) Regölyt, vagyis ekkor Regent, 1601 táján Ferenczy Miklós birtokában mondja, de nem nevezi meg a forrásmunkákat, így nem tudjuk, honnan vette adatait. A XVI. század elején ugyan följegyeznek bizonyos regeni Ferencz Gergelyt a családjával, mint Rómába zarándoklókat,

63 de hogy a fönt említett Ferenczy Miklós elődje volt-e Ferencz Gergely, nem bizonyítható. Vagy mint végvári tiszt kapta meg a helységet? E szűkszavú adatból semmit sem tudhatunk. 1589. január 17-én Ferhát budai basa ír Ungnád Dávid portai követnek: „... Ezt is akaránk Nagyságodnak tuttára adnunk, hogy ez hónak kilenczedik napján az Nagyságtok alatt valók, úgymint három ezerén a Balatonon által jöttek és Koppánra igyeköztek." Ugyanő február 11-én Ernő főhercegnek: „Nádasdy immár egynehányszor Koppánra akart jönni, az elmúlt napokban is Bolondvárra jüttek az Balatonon által, Laytorjakkal és minden hadi szerszámokkal, akarván porrá tenni, de isten nem vitte elő szándékokban, mostan is szüntelenül azon jár, hogy miképpen valami háborúságot indíthasson."

64 Egyes helységek megüresedése nemcsak a háborús pusztítások miatt következett be, hanem el is telepítettek lakosokat. Erre Ferhát basa egyik 1589-ben írott levele is utal, amelyben közli, hogyha Koppány város megmaradhatását és a török császár számára eddig fizetett adóját a végváriak támadásától másképpen biztosítani nem tudja, akkor „ami hatalmas császárunk parancsolatjára kit Budára, kit Pestre, kit azon felül levő városokba elküldünk, hová felségtek embereinek kezek el nem érhet."

65 Ireg 1591-ig, a vár elestéig, Várpalota tartozéka, vagyis az iregiek ide tartoznak adóval. 1590-ben 9 jobbágyot említenek, de csak hetet sorolnak fel, ezek a következők: Likó János, Kovács Tamás, Szűcs Péter, Kovách János, Kovách 16