Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

Szödzsi János csitflikje (majorja) Döbrőköz mellett 300 akcse jövedelmű. A Gyönk melletti Pél 2000 akcsével szerepel. Az ozorai nahiéban. a simontornyai szandzsákhoz tartozó Döbrönte Ibrahim bin Hasszán hidvégi vitéz hűbérbirtoka, 1700 akcse értékű. „Kurd bin Hasszán javadalmazása Szentpéter 25ÜÜ akcse, Kosba 500 akcse. Náhie Tomasin a simontornyai szandzsákban, Musztafa bin Iliakhán kapja a következő adományt: Zág (vagy Rág) 4575 akcse." Néhány somogyi s egy Dombóhoz tartozó Tolna megyei helységet, Méhest, 1000 akcsével, Dervis Ali kapja, ki „a koppáni várba települt iflákok elpusztítására betört hitetlenekkel viaskodván, lett méltó az adományra. . ." Ökörkút 2400 akcse. Benépesült vagy bérlik a határát. A Tamásihoz tartozó Zág vagy Rág (Velics nem tudta megfejteni) a Tamási és Regen között fekvő Tádnak látszik, ugyanis ezt a helységnevet később is Rágnak írják, s ugyanakkor a Tamásitól délnyugatra eső Ság is feltűnik a koppé nyi szandzsák hűbérdeíterében. S Dádot Simontornya mellől ide sorolnák a tamási nahiéhez? A fönti összeg szerint 14—15 magyar vagy legalább 20 rác család élt e Zágnak írt helységben. Tádon 1580-ban a defter szerint 6 magyar család lakott. Később elpusztulásáig rácnak mondják. A török pénzérték most kezd zuhanni, 1591-re háromnegyedére csökken,"'

8 valószínűleg már a rácoktól sem 200 akcse hűbéradót kérnek, hanem 250 körül. Méhes példája (4 család = 1000 akcse) feltevésünket igazolja. Arcsánál 1 csaiád után 320 akcsét számítanak, Sződzsi János majorjánál pedig 300-at. Körülbelül 300—350 akcse jövedelműnek írnak be egy magyar gazdaságot, — ha ennél jóval többnek, akkor jobbmódúak a gazdák, sok szőlejük és gabonájuk terem — vagy többen vannak, mint amennyit a legutóbbi összeírás mutat. Ha Felsőmajsánál a legutóbb beírt 20 adózóval osztjuk a 7000 akcse értékű javadalmat, pontosan 350 akcse hübéradójú családokat kapunk. Ha Alsómajsa 5500 akcséjét osztjuk 14 adózóval. 392 akcse jut 1 családra. Tehát vagy jobbmódúak voltak, vagy egy-két családdal több volt a helységben. Kurd 25 családjára 360—360 akcse hűbéradó esne, azonban úgy látjuk, hogy itt nem a 20—20 akcsényi hídátkelési adót kell értenünk, hanem a teljes vámot, ezért nem tudjuk, mennyien maradtak meg régi lakosai közül. Értény lakossága 1400 akcse hűbéradóval, alig több 4 családnál. Itt két Csetényt említenek, az egyiket 6000, a másikat 9500 akcse hűbéradójával. Két Csetény volt a megyében, egyik Sárszentlőrinc mellett, a másik valahol Koppány, Értény és Szántó között. Eddig csak az előbbi szerepelt a defterekben. „Alsó- és Felső-Hódos 500 akcse, Pél 2000 akcse, Tői 1000 akcse, Iros (Örs), tartozik Dombóhoz, 1000 akcse. Viranka (Várong?) 100 akcse."

59 Amint láttuk a fönti jegyzőkönyvből, Kurdnál híd volt a Kapóson, s volt vámja is. Malmok is jártak úgy a Kapós, mint a Koppány folyón, Szokoli Musztafa budai basa ide is épített néhányat. És fürdője többek között Simontornyán és Koppányban is volt.

60 Az említett Tahia vagy Tavia a rácoktól lakott Kistahának látszik, a másikat, Nagytahát majd a következő században említik, magyar lakossággal. Papp István szerint: „1583-ban tatárok jártak, a megmaradt lakosság elmenekült".

61 Sem a simontornyai szandzsák 1584. januárjában lezárt defterében, sem az utóbbi hűbéri jegyzőkönyvben nem látszik nyoma e pusztulásnak. Vagy a lakosok el-elmenekültek, s egy ideig még újra visszatértek otthonukba? A koppányi szandzsák elhagyott helységeibe rácok települnek, egyre több lesz a rác telepek száma. Ugyancsak Papp István írja le a tamási templom pusztulását: ,,A 15