Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790) • 105

Hajdú Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770—1790) 1. BEVEZETŐ A MÁRIA TERÉZIA-FÉLE NÉPOKTATÁSI POLITIKA Néhány éve (pontosabban, 1977 őszén) feltűnően és sajnálatosan kevés oktatási intézményben, pedagógus-közösségben emlékeztünk meg a Ratio Educationis, az első átfogó magyar közoktatási program (és rendelet) kiadásának 200. évfordulójáról, a magyar művelődés történetének eme nagyjelentőségű és nagyhatású eseményéről. De nemcsak a méltó ünnepi megemlékezést mulasztottuk el, történelemismeretünk hiányosságai (és az ezzel kapcsolatban elkövetett — most nem részletezhető — mulasztásaink) miatt a ma élő emberek jelentős része nem is tudja, hogy mi volt tulajdonképpen ez a magyarra oly nehezen lefordítható, illetve magyarul csak körülirtán kifejezhető Ratio Educationis. A „modern" ember azt hiszi, hogy a közoktatás egyidős az emberi társadalommal, azt esetleg tudja, hogy hazánkban működtek régebben is kiváló itthoni vagy külhoni pedagógusok (pl. Comenius) — azt azonban nem. hogy a felvilágosult abszolutizmus tette Mag3'arországon elsőízben ..kormányprogrammá" a népoktatás szervezetté tételét, ez írta először zászlajára, hogy mindenütt legyen iskola, hogy társadalmi-rendi helyzetétől és vallásfelekezetétől függetlenül mindenki tanuljon és kapja meg a hivatásához vagy foglalkozásához nélkülözhetetlen alapismereteket. A Mária Terézia-féle kormányzat (az európai fejlődés perifériájára szorult felvilágosult abszolutista kormányzati rendszerek osztrák változata) fogalmazta meg először hazánkban azt a felismerést, hogy az iskola elsősorban nem az egyházak ..virágoskertje", az oktatás célja nem a hitélet elmélyítésének elősegítése — hanem az egyén és az állam számára egyaránt hasznos polgárok nevelése, az emberformálás. Ennek megvalósítása érdekében írta elő, hogy mindenütt (az ország bármelyik szegletében) és minden iskolatípusban — akár valamelyik felekezet, akár maga a települési közösség tartja fenn az intézményt — körülbelül ugyanazt a tananyagot kell oktatni, ugyanolyan didaktikai-pedagógiai módszereket kell alkalmazni, mert nemcsak a nevelési célok azonosak az egyes iskolatípusokban, az ország bármelyik részén, hanem egységesek az elvek és a megvalósításukat szolgáló eszközök is. Ugyancsak a felvilágosult abszolutizmus tereziánus válfaja képviselte először hazánkban azt az álláspontot, hogy az oktatói tevékenység egész embert kíván, a tanítót-tanárt tehát meg kell szabadítani az egyébként nagyjelentőségű egyházi szolgálat terheitől, ezzel egyidejűleg biztosítani kell számára a hivatása fontosságának megfelelő (ezért a rátermett fiatalok körében is vonzást 105