Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

A házasságkötések adóztatása Tolnán 1576í—2577 években Időszak A defter bevétele Mátkaadó-fizetők év, hónap akcsében száma május 224 7 június 352 11 július 288 9 augusztus 32 1 szeptember — — október 64 2 november 96 3 december 480 15 január 320 10 február 512 16 március 256 8 április 32 1 12 hónap összesen: 2656 83 A többször idézett törvénykönyv 25. pontja a menyasszonyilletéket úgy szabályozta, hogy a mohamedánok leányaitól 60 akcse, özvegyeitől 30 akcse, a megszállt keresztények és zsidók (a török szerint „hitetlenek") leányaitól 30, özvegyeitől 15 akcsét szedjenek.

78 Csak sajnálhatjuk, hogy egyelőre nem rendelkezünk több évről és több helységből adatokkal; bizonyára érdeklődésre tartana számot a régmúlt idők házasságkötéseinek, szokásainak behatóbb ismertetése. A VÁLLALKOZÓI RENDSZER A decsi Török Gergely azt kívánta Veszprémben lakó megbízójától, hogy adószedő szolgálatáért adjon neki egy süveget. Marcza Gáspár nem kéri konkrétan megjelölve járandóságát, ő még csak az indoklás stádiumában van, amikor a királyi Magyarországra menekült bátai apátnak azt írja, hogy „ennyi ide s tova való fáradságom nem lehet kölcség nélkül". Vajon hogy állunk e kérdéssel a török uraságoknál? A török jövedelemigazgatási hálózat az ún. mukátaa keretében az iltizámrendszer eszközeivel működik. A mukátaa szó többnyire ilyen szavak kíséretében fordul elő: „Farkas Tolna-i lakosnak, a Tolna-i mukátaa ámiljának kötelezettségéből..., Bajazidnak, a nevezett mukátaa eminjének közreműködésével: 31 515 akcse". Ezt az adatot a budai török pénztári napló 965. év áldott ramazán hava 2. napján, szombaton (a keresztény európaiak szerint 1558. június 18-án) kelt bejegyzéséből vettük, s s| mukátaa szó azoknak a jövedelmeknek az összegét jelenti, amelyek beszedésére Farkas ámil és Bajazid emin megbízást kapott. 58