Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

összehasonlító táblázat: 1956. szept. 30. 1959. márc. 4. Termelőszövetkezetek száma 155 129 Termelőszövetkezeti családok száma 8 375 10 629 Termelőszövetkezeti tagok száma 11275 12 870 Termelőszövetkezetek Összes földterülete (kh) 89 213 104 946 — Ebből szántó (kh) 72 737 87127 A termelőszövetkezetek átlagterülete jelentősen megnőtt, míg 1956. szeptember 30-án a termelőszövetkezetek átlagterülete 574 kh volt, 1959. március 4-én már átlag 813 kh-nyi összterületen gazdálkodtak a szövetkezetek. Figyelemreméltó jelenség, hogy 1959. március 4-én a termelőszövetkezetek összes területének 49 százalékát — 52 101 kh-t — tette ki a tagok által bevitt földterület, ami bizonyítja, hogy megindultak a szövetkezetekbe a saját földön gazdálkodó parasztemberek. A jelentős eredmények ellenére nem volt diadalmenet a termelőszövetkezeti szervezés Tolna megyében sem. A csüggedés nélkül tevékenykedő agitátoroknak rágalmakkal, valótlanságokkal is meg kellett küzdeniök. Szekszárdon elterjesztették, hogy Cseri József felakasztotta magát azért, mert a termelőszövetkezetbe akarták szervezni, amikor ennek valótlansága kiderült, akkor valótlanul azt híresztelték, hogy 80 hektoliter borát lepecsételték.

25 Bölcskén a „Magyarok vagyunk, termelőszövetkezetbe nem megyünk!" falfelirat jelezte, hogy ha elszórtan is, de van rosszindulatú tevékenység. Az átszervezés első szakaszának lezárulását az akkori legmagasabb adatok szempontjából vizsgálva, 1959. március 31-re tehetjük. A pártbizottság mezőgazdasági osztályának a Központi Bizottsághoz küldött, 1959. április 8-án kelt jelentése

26 szerint, akkor a megyében 148 termelőszövetkezetben, 56 termelőszövetkezeti községben 16 518 a termelőszövetkezeti családok, 19 791 a termelőszövetkezeti tagok száma. A termelőszövetkezetek összes földterülete 147 630 kh, melyből szántó 127 273 kh, s a bevitt föld 87 178 kh. Az összes földek 58,6 százaléka a szocialista szektor, míg a termelőszövetkezetekhez az összes földterület 24,4 százaléka tartozott. Országosan 1959. tavaszára a szövetkezeti szántóföld részaránya a korábbi 14,6 százalékról 36 százalékra emelkedett.

27 Győr-Sopron és Szolnok megyében az átszervezés 1959. márciusában már befejezéséhez közeledett. Az országos ütemhez viszonyított kisebb mérvű átszervezési eredmények nem hoztak türelmetlenséget szűkebb pátriánkban, sikernek könyvelték el a számszerű fejlődést és inkább a hurrá-hangulat veszélye, mint az elkeseredés állott fenn 1959. tavaszán. A megye mezőgazdasága három ütemű átszervezésének lezáruló első szakasza a későbbiektől eltérő sajátosságokat mutatott. „A két nagy község, Bonyhád és Bátaszék mellett zömmel a kis községek dolgozó parasztsága választotta a közös gazdálkodás útját, valamint azok a községek, amelyekben a földosztás és a betelepülések idején alacsony volt a juttatott földek nagysága. Termelőszövetkezeti községgé váltak: Bikács, Dunakömlőd, Sárszentlőrinc, Gyönk, Diósberény, Kalaznó, Felsőnána, Szárazd, Varsád, Dalmand, Kurd, Csibrák, Nak, Gyulaj, Alsónána, Sárpilis, Várdomb, Alsónyék, Fürgéd, Magyarkeszi, Mórágy és Aparhant."

28 Előbbi megállapítás alól kivétel Magyarkeszi, mely nem telepes község és akkori lakossága közepes nagyságúvá tette. 306