Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299
Valójában mikor zárult le gyakorlatilag megyénkben az átszervezés első szakasza? Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1959. március 6-án hagyta jóvá a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlesztését, s az átszervezés folytatását átmenetileg megállította, avégett, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat szervezzék és sort keríthessenek az átszervezési eredmények szükségszerű megszilárdítására. Az átszervezés folytatását leállító határozatot nem sikerült minden megyében azonnal végrehajtani, a helyi erők érthetetlensége miatt. 29 Noha a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya 1959. április 8-án kelt jelentésében azt írta, hogy „A termelőszövetkezeti mozgalom szám szerinti fejlesztése március hó második felében a határozat után leállt", valójában „suttyomban" több helyen folytatták azt. A gyönki járási pártbizottság 1959. május 3-i jelentésében arról írt, hogy áprilisban tovább növekedett a termelőszövetkezeti tagok, családok száma, abban a hónapban 116-tal több a család, 127-tel több a termelőszövetkezeti tag, az öszszes földterület 6665 kh-val, a szántó 4336 kh-val több, mint március 31-én volt. „A számszerű fejlesztés a még át nem szervezett községekben folyik, de nem olyan formában, nem olyan méretekben, mint az elmúlt hónapokban" — írták köntörfalazó módon. 30 A Központi Bizottság Mezőgazdasági Osztályához intézett megyei kérésre válaszolva, 1959. július 9-én kelt a Fehér Lajos osztályvezető által aláírt leirat, melyben elutasították az átszervezés nyári befejezését Tolna és Mözs községekben. 31 „A sikeres megszilárdítás... nagy feladatot jelent, s nem vonható el az erő és a figyelem" — olvasható a magvas, velős intelem a leiratban. Figyelemre méltó tény, hogy az erőfeszítéseket nyáron már valójában nem kísérte számszerű eredmény, a megyében összességében akkor nem növekedett a termelőszövetkezeti tagok, családok száma. Mind a megyei párt végrehajtó bizottság május 15-i ülése 32 , mind a megyei tanács végrehajtó bizottságának június 29-i és augusztus 11-i ülése 33 a március 31-i adatokat rögzítette. Mindenesetre a rendkívül jelentős számszerű előrelépés önbizalmat adott, erősítette azt a hitet, hogy új szakasz kezdődött, pár év alatt átvihető a parasztság a szövetkezeti útra. A JO INDULÁS ÉS MEGERŐSÍTÉS ÉRDEKÉBEN... Közel tizenötezer új termelőszövetkezeti tag beilleszkedését, közös gazdálkodásuk megszervezését kellett 1959. tavaszán a megyében minél gördülékenyebben megoldani. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vezető testületei, mezőgazdasági osztályai már a számszerű szervezés időszakában kidolgozták a közös munkához nélkülözhetetlen politikai, szervezeti, gazdasági megerősítés feltételeit, módozatait, és idejekorán hozzá is láttak annak gyakorlati elősegítéséhez. A belépési nyilatkozatok aláírása után, azonnal megkezdődött a szövetkezeti vagyon számbavétele, a szövetkezeti munkaszervezetek kiépítése, termelési tervek elkészítése. A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának 1959. április 8-i jelentése 34 már arról tudatott, hogy a 151 termelőszövetkezet közül 113 helyen megválasztották a vezetőséget, 102 helyen kialakították a munkaszervezeteket, a mezei leltárt mind a 115 termelőszövetkezetnél elkészítették, a tavaszi mezőgazdasági munkákat 101 termelőszövetkezetben kezdték meg, s az őszi gabonák fej trágyázását 90—95 százalékban végezték el. Április első napjaiban a megye 59 községébe küldött a megyei pártbizottság tapasztalt, politikailag jól képzett kommunista vezetőket a termelőszövet20* 307
