Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

Egyed, Martin és Vanda István. (Tolna hat városrészre tagolódott, mindegyiknek volt elöljárója.)

11 A környék legvagyonosabb polgárát nyanítjuk az Étén lakó István Péterben, aki a Bátától a baranyai háromszög alsó csücskéig elterülő számtalan javadalom bérletét elnyerő Mohamed bin Szülejmánért 2,5 millió akcsére rúgó kezességet vállalt 1546-ban! Csupán kuriózumként említjük ebben az ügyletben Miklós laskói bírót, Kis Bálint és Pál diák veresmarti polgárokat, akik „csak" 1,8 millió acske erejéig vállaltak volna kezességet ennél a bérletnél, míg Szűcs Mihály, Pellin Mihály és Tamás diák (mindhárman bátaiak) valamivel a 2 millió felett léptek ki a licitából.

12 A vagyon és a megbízhatóság (mai terminológiával: a bonitás és hitelképesség) minden bérletnél elsőrendű kérdésnek számít. Tolna, Mözs és Szerdahely 1546—47. évi bérlet jegyzékében olvashatjuk, hogy Ramocsa Máté etei és Tót János tolnai lakosok „kifogástalan, derék és vagyonos kefilek" (kezesek). Egy másik helyen: „miután a felmerülhető károk és hiányok viselésére egy nagy gyülekezet bizonyítása szerint vagyonos és derék férfiakat jelölt ki (ti. a pályázó), s ezek a kezességet elvállalták, a bérletet elnyerték". Kezesei a távoli belgrádi, isztambuli és szkutari pénzemberek.

13 1547-ben három évre közel nyolc és félmillió dénár beszedésének bérletére kezességet mertek vállalni Szilágyi V. Markó és öt más bátai, valamint két bátaszéki polgár. Ebben a bérletben Báta, Tolna és Paks mezővárosokban és dunai kikötőkben szedett valamennyi jövedelem szerepel, nem csodálhatjuk, hogy ekkora összegű kezességet kellett a bátai és bátaszéki pénzembereknek vállalniuk.

14 Nem találkoztunk olyan adattal, amely arra engedne következtetni, hogy magyar kezeseknek a vállalt összeg erejéig a gyakorlatban helyt is kellett volna állniok. Annál inkább előfordult ez a törököknél. Az elhunyt Balinak, a szekszárdi várban béke idején büntetésből várszolgálatra rendelt janicsárok parancsnokhelyettesének kötelezettségéből kezesként testvére: Iszkender aga háromezer akcsét fizet a budai pénztárba.

15 Abdurrahmán, a Duna menti révek marhavámjának kezelője átmeneti fizetésképtelensége miatt Haszán budai katona közel hatvanezer akcsét fizetett be, míg a másik kezesnek, Ibrahim szekcsői agának 2785 akcsét levontak zsoldjából.

16 Mahmud hodzsa, a váci vár lovasa kezesként van említve 1559—1560-ban Földvár jövedelmeinek befizetésével, valamint a földvári helyőrség lovasainak és martalócainak zsoldelőlegezésénél. Van olyan adatunk is, hogy a befizetés időben való teljesítése végett maga a kezes siet Budára, amint azt a már említett Abdurrahmán kezeseként Haszán Báli tette, hogy esedékessé vált kötelezettségből több mint háromezer akcsét a bérlő helyett befizessen.

17 Melyek a kezességvállalás indítékai? A kérdésfeltevésre adandó válaszunkat egy 1561-ből való eseménnyel vezetjük be. Pécs város török városparancsnoka, Mahmud bég Szolnokra menet Tolnán szállt meg. A tolnaiak tüstént kihallgatást kértek tőle, s előadták neki, hogy gazdagon megajándékoznák, ha a híres prédikátort, Szegedi Istvánt szabadon bocsátja. A fennmaradt gyér adatok nem teszik lehetővé, hogy a tolnaiak áldozatvállalásának mértékét kimutassuk. Skaricza Máté közlése szerint a tolnaiak kérését azzal hárította el magától a bég, hogy cserébe a tolnai török bíró lányának szabadon bocsátását kívánta. Persze a tolnaiak ebben nem tudtak ér62