Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

Egyed, Martin és Vanda István. (Tolna hat városrészre tagolódott, mindegyik­nek volt elöljárója.) 11 A környék legvagyonosabb polgárát nyanítjuk az Étén lakó István Péter­ben, aki a Bátától a baranyai háromszög alsó csücskéig elterülő számtalan java­dalom bérletét elnyerő Mohamed bin Szülejmánért 2,5 millió akcsére rúgó ke­zességet vállalt 1546-ban! Csupán kuriózumként említjük ebben az ügyletben Miklós laskói bírót, Kis Bálint és Pál diák veresmarti polgárokat, akik „csak" 1,8 millió acske erejéig vállaltak volna kezességet ennél a bérletnél, míg Szűcs Mihály, Pellin Mihály és Tamás diák (mindhárman bátaiak) valamivel a 2 millió felett léptek ki a licitá­ból. 12 A vagyon és a megbízhatóság (mai terminológiával: a bonitás és hitelké­pesség) minden bérletnél elsőrendű kérdésnek számít. Tolna, Mözs és Szerda­hely 1546—47. évi bérlet jegyzékében olvashatjuk, hogy Ramocsa Máté etei és Tót János tolnai lakosok „kifogástalan, derék és vagyonos kefilek" (kezesek). Egy másik helyen: „miután a felmerülhető károk és hiányok viselésére egy nagy gyülekezet bizonyítása szerint vagyonos és derék férfiakat jelölt ki (ti. a pályá­zó), s ezek a kezességet elvállalták, a bérletet elnyerték". Kezesei a távoli belg­rádi, isztambuli és szkutari pénzemberek. 13 1547-ben három évre közel nyolc és félmillió dénár beszedésének bérletére kezességet mertek vállalni Szilágyi V. Markó és öt más bátai, valamint két báta­széki polgár. Ebben a bérletben Báta, Tolna és Paks mezővárosokban és dunai kikötőkben szedett valamennyi jövedelem szerepel, nem csodálhatjuk, hogy ek­kora összegű kezességet kellett a bátai és bátaszéki pénzembereknek vállalniuk. 14 Nem találkoztunk olyan adattal, amely arra engedne következtetni, hogy magyar kezeseknek a vállalt összeg erejéig a gyakorlatban helyt is kellett volna állniok. Annál inkább előfordult ez a törököknél. Az elhunyt Balinak, a szek­szárdi várban béke idején büntetésből várszolgálatra rendelt janicsárok parancs­nokhelyettesének kötelezettségéből kezesként testvére: Iszkender aga háromezer akcsét fizet a budai pénztárba. 15 Abdurrahmán, a Duna menti révek marhavám­jának kezelője átmeneti fizetésképtelensége miatt Haszán budai katona közel hatvanezer akcsét fizetett be, míg a másik kezesnek, Ibrahim szekcsői agának 2785 akcsét levontak zsoldjából. 16 Mahmud hodzsa, a váci vár lovasa kezesként van említve 1559—1560-ban Földvár jövedelmeinek befizetésével, valamint a földvári helyőrség lovasainak és martalócainak zsoldelőlegezésénél. Van olyan adatunk is, hogy a befizetés időben való teljesítése végett maga a kezes siet Budára, amint azt a már említett Ab­durrahmán kezeseként Haszán Báli tette, hogy esedékessé vált kötelezettségből több mint háromezer akcsét a bérlő helyett befizessen. 17 Melyek a kezességvállalás indítékai? A kérdésfeltevésre adandó válaszunkat egy 1561-ből való eseménnyel ve­zetjük be. Pécs város török városparancsnoka, Mahmud bég Szolnokra menet Tolnán szállt meg. A tolnaiak tüstént kihallgatást kértek tőle, s előadták neki, hogy gazdagon megajándékoznák, ha a híres prédikátort, Szegedi Istvánt sza­badon bocsátja. A fennmaradt gyér adatok nem teszik lehetővé, hogy a tolnaiak áldozatvállalásának mértékét kimutassuk. Skaricza Máté közlése szerint a tol­naiak kérését azzal hárította el magától a bég, hogy cserébe a tolnai török bíró lányának szabadon bocsátását kívánta. Persze a tolnaiak ebben nem tudtak ér­62

Next

/
Thumbnails
Contents