Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

(939,3 m

2

) szőlőterület után 4—6 akcse készpénzt fizetnek. A szekszárdi szandzsák 1580. évi összeírásában 6 akcse szerepel, és Tolnán már 1565-ben 200 házban mohamedánok laknak, akikre ez az adó nehezedik.

56 Salamon Ferenc érdekesen fogalmazza meg a mohamedán lakosság tizedfizetési kötelezettségének morális hátterét. „ ... a tizedet terményei arányában fizette a mozlim, s tulajdonképpen nem is adó volt az, hanem szabályozott alamizsna, a szegények fölsegélyezésére. Benne van a mohamedanizmus szent törvényeiben, hogy a tized tiszta szívből adassék, különben elveszti minden értékét isten előtt.. ." Nagyon közel áll ehhez a felfogáshoz a tolnai református iskola egykori rektorának, Tolnai Fabricius Bálintnak 1579~ben szerzett költeménye, mely több mint száz korabeli bűn és vétek sorában az adó és tized megtagadóit is felemlíti.

57 A Duna mentén a keresztények „ötték a Sűtt halat a főttel" miközben a muzulmánok „csodálatos, hogy mennyire megtartóztatják magukat a haltól", de mivel Oláh Miklós megállapítása szerint „akinek hálója van, annak hála is van", tetemes jövedelem származik belőle. A bor domináns szerepén túl a búza és hal jöhet elsősorban számításba.

58 Már az első defterek tartalmazzák a haltizedből eredő jövedelmeket. Káldy-Nagy Gyula a legutóbbi kutatásokból nyert ismeretei alapján különbséget tesz a haltized és a halketted (halfele) között. Véleménye szerint „a folyókból fogott halból tizedet, a halastavaknak minősített helyeken fogott halnak pedig a felét kellett a földesúrnak adni".

59 Bátán és Bátaszéken mindkét fajtája előfordul a haldézsmának. Faddon, Pilisen, őcsényben. Földváron és Bölcskén csak a tizedet szedik. Földvár, Bölcske és Madocsa 1580-ból való tizedjegyzéke alapján érzékeltetni kívánjuk néhány tizedköteles termék dézsmáját.

60 Tizedköteles termékek kereskedelmi értéke 1580-ban Helység neve Len Gyümölcs Bárány tized kereskedelmi értéke, akcsében Hal Földvár Bölcske Madocsa 500 500 300 425 1500 100 1000 225 319 1432 500 Mi volt a dézsma sorsa? — Mivel a Duna Tolna megyei szakaszán a török szultán hászbirtokai feküdtek és a belőlük kisajtolható jövedelmeket a defterdári hivatal megbízottai szedték és kezelték, ezért a földesúri járadék is a kincstárt illette meg. A termékek egyrészét természetben, másrészt készpénzben követelték meg a bérlők. A változatos gyakorlatra jó példának ígérkezik a Bölcske falu tizedelszámolásáról valló 1549. december 9-i defteradat. Eszerint a falu 123 gazdájának 80 fertál búzatizedét Ibrahim paksi emin a budai raktárakba szállíttatja, viszont 27 termelő kölestizedét fertálonként 82 akcséért megveszi Pécsi Bertalan helybéli bíró, további 13 gazda lentizedét Török Tamás vásárolja meg. A kendertizedet 18 termelő megváltja. (Csak zárójelbe téve említjük meg Szabó 53