Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

nyitotta, hogy Tolna megyében nemcsak szükséges, hanem lehetséges is a gyorsabb iparosítás. A IV. ötéves tervidőszakban a megye gazdaságának jelentős fejlődése mellett magasabb szintre emelkedett a népesség foglalkoztatottsága, folytatódott az egyes ágazatok közötti foglalkoztatottsági átrétegeződés is. Növekedett az ipar szerepe a megye gazdaságában. Ez nemcsak az iparban foglalkoztatottak arányának növekedésében mutatkozott meg, hanem a termelés nagymértékű emelkedésében és a beruházások tekintetében is. Az iparfejlesztési alap felhasználása kedvezően hatott a foglalkoztatottak számának alakulására, lehetővé tette a megyében új termékek gyártását, korszerű technika és technológia alkalmazását, elősegítette a népgazdasági, megyei iparfejlesztési, terület- és településfejlesztési célok megvalósítását, kedvezően hatott a megye iparszerkezetének alakulására. A tervezett 2,8 milliárd Ft értékű ipari beruházással szemben 5 év alatt mintegy 3 milliárd Ft értékű valósult meg. A beruházásokra felhasznált összeg évi átlaga 600 millió Ft volt, ami több mint kétszerese a III. ötéves tervidőszak éves 257 millió Ft-ot kitevő átlagának. Ennek alapján az ország összes ipari beruházásából való részesedés 1 százalékról 1,8 százalékra nőtt. A meggyorsult iparfejlesztés eredményeként új üzemek települtek a megyében, a meglévők pedig bővültek, korszerűsödtek. A IV. ötéves tervidőszak beruházásai lehetővé tették a technikai színvonal emelését, korszerűbb technológiák alkalmazását és több üzemben a termelés részleges automatizálását. Az összes ipari beruházáson belül nőtt a gépi jellegűek aránya. Az építési arány azonban továbbra is viszonylag magas volt, mivel az új gyártelepítések mellett a régi elavult épületek pótlásáról, az üzemi szociális igények kielégítéséről is gondoskodni kellett. Az egyedi nagyberuházások közül: — 1973-ban adták át a 428 millió Ft költséggel megépített Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyárat, — a tervidőszak végén folyamatban volt az ország első atomerőművének, a Paksi Atomerőműnek az építése, valamint a Simontornyai Bőrgyár rekonstrukciója, és tervezés alatt állt a Szekszárdi Húskombinát. Az egyedi nagyberuházásokon kívül több országosan is igen jelentős beruházás valósult meg a megyében. A vállalati beruházások közül befejeződött: — a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének, — a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyárának, — a PATEX tolnai gyárának, — az Oxigén és Dissousgázgyártó Vállalat dunaföldvári dissousgázgyárának, — a pincehelyi gáztöltőtelepnek, — a Csavaripari Vállalat dombóvári gyáregységének, — a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi új gyárának építése, —• a MSIV Tolnai gyára rekonstrukciójának II. üteme, — a volt Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat rekonstrukciójának I. üteme, — a volt Szekszárdi Vasipari Vállalat bővítése. Az V. ötéves tervidőszakra húzódott át: — a ZIM Lemezleszabó Gyára Bonyhádra telepítésének, — a BHG szekszárdi gyára rekonstrukciójának, — a Pátria Nyomda dombóvári üzeme építésének befejezése. 404