Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

A szövetkezeti iparban is megindult egy — a korábbinál nagyobb — korszerűsítési folyamat, ami nemcsak a termelés fejlesztését, hanem a szociális és munkakörülmények javítását is érintette. A beruházások eredményeként — Űj telephelyre költözött: a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet, a „Kövendi Sándor" Tm. Cipész Szövetkezet, a Tm. Ruhaipari Szövetkezet (Bonyhád), a „Földvár" Gumiipari Szövetkezet (részleges) — Részleges rekonstrukciót hajtott végre: a Dombóvári Unió Ipari Szövetkezet, a Bátaszéki Kádár és Faipari Szövetkezet, a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet. — Csak gépi rekonstrukciót hajtott végre: a BONY Cipőipari Szövetkezet. — Befejezés előtt állt: a Szekszárdi Szabó Szövetkezet új telephelyének építése. A beruházási tevékenységben nagyobb súlyt kapott a nehézipari ágazat. Ez kihatott az ipar szerkezeti átalakulására. Nőtt a nehézipar, ezen belül is a gépes műszeripar aránya. Létrejött olyan progresszív iparágak bázisa, mint a híradástechnika és a vegyipar. A könnyűipar részaránya kismértékben csökkent, de változatlanul megtartotta meghatározó, vezető szerepét a megye iparában. A végbement változások következtében a megye iparának ágazati szerkezete 1975-ben már úgy alakult, hogy az ipari foglalkoztatottak 35 százaléka a nehéziparban, 42 százaléka a könnyűiparban, 9 százaléka az egyéb és 14 százaléka az élelmiszeriparban dolgozott. A beruházások eredményeként 65 százalékkal, 1722 millió Ft-tal nőtt a megye iparában az állóeszközök bruttó értéke, ami 1975. év végén 4368 millió Ft-ot tett ki. 5 év alatt az állóeszközök bruttó értéke legnagyobb mértékben 1340 millió Ft-tal a minisztériumi szektorban nőtt. Ezzel szemben legdinamikusabb növekedés a szövetkezeti iparban következett be, ahol az állóeszközök bruttó értéke 5 év alatt csaknem négyszeresére emelkedett. A minisztériumi ipar növekedése 57 százalék, a tanácsi szektoré pedig 42 százalék volt. A szövetkezeti ipar erőteljes fejlesztése azt eredményezte, hogy az összes állóeszközök bruttó értékéből a tanácsi és szövetkezeti szektor együttes részaránya 12 százalékról 15 százalékra emelkedett. Kedvező, hogy az állóeszközökön belül az átlagosnál gyorsabban, kétszeresére nőtt a gépek és gépi berendezések bruttó értéke. A megye iparán belül e tekintetben is a szövetkezeti ipar érte el a legdinamikusabb fejlődést, mivel állományát több mint 4,5-szörösére növelte. 1976. év elején összesen már 1798 millió Ft értékű állomány állt a megye iparának rendelkezésére, ami azt jelentette, hogy a gépi eszközök aránya 5 év alatt 34 százalékról 41 százalékra nőtt.

125 A tervezett beruházások megvalósítása elősegítette a megye iparának az országosnál is nagyobb ütemű fejlődését, a foglalkoztatottak számának és súlyarányának növekedését, valamint a termelés technikai feltételeinek gyarapodását. A gépi beruházások és ezzel a gépek és gépi berendezések arányának növekedése végeredményben hozzájárult az intenzív fejlesztés feltételeinek további bővüléséhez. A megye középtávú területfejlesztési terve azonban számolt az iparfejlesztés extenzív módszereivel is, hiszen jelentős munkahelybővítő beruházások megvalósítását tűzte ki célul. 405