Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

való fejlesztését kezdeményezték a KGM-ben. A bővítés fő indokaként a munkaerőhelyzetre hivatkoztak, mivel úgy ítélték meg a helyzetet, hogy 1970. év végéig Szekszárd és közvetlen vonzáskörzetében mintegy 9500 új munkahely biztosítását igényli. A foglalkoztatási problémák megoldása a megyében A II. ötéves tervidőszak elején megindult iparfejlesztés a beruházások volumenénél is számottevő növekedést jelentett. 1961—1965 években 635 millió forint értékű ipari beruházás valósult meg a megyében, ami még mindig csak 0,8 százalékát tette ki az országos összes ipari beruházásnak. A beruházási öszszegek felhasználásánál a fordulópontot az 1963-as év jelentette, amikor először haladta meg a megye ipari beruházásainak összege a 100 millió forintot. A következő években már ennél jóval nagyobb összegeket fordítottak a megye iparának fejlesztésére évenként. Az 1960-as évvel kezdődő időszak alatt számos új ipari létesítménnyel gazdagodott a megye és jelentős mértékben bővültek a megyei üzemek. 1960. évben: Elkészült az új szekszárdi kenyérgyár, több mint 5 millió, valamint a szekszárdi tejüzem átalakítása közel 2,8 millió forint költséggel. 1961. évben: A Simontornyai Bőrgyár több mint 180 millió forintot kitevő fejlesztési programja keretében elkészült a 14 millió forint értékű krómos üzem. 1962. évben: Átadták a 2 millió forint költséggel készült dombóvári kenyérgyárat, a Paksi Konzervgyárat 3,7 millió forint értékű új kazánházát. 1963. évben: Üzembe helyezték a Paksi Konzervgyár paradicsomsűrítő vonalát, közel 1,9 millió forint értékben. 1964. évben: Elkészült a Simontornyai Bőrgyár nyersbőrraktára, mintegy 6,5 millió forint, valamint a Tm. Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tamási raktára több mint 6 millió forint költséggel. 1965. évben: 3,4 millió forint költséggel gépesítették a Nagymányoki Brikettgyár anyagmozgatását, s elkészült a Tm. Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat új takarmánykeverő üzeme Bonyhádon 2,3 millió forint költséggel.

98 A felsorolt beruházások természetesen nem ölelik fel a tervidőszakban megvalósított összes ipari beruházást, de érzékeltetik az iparban végbement fejlődést. A tervidőszakban két új üzem kezdte meg működését. 1960. áprilisában 32 főnyi termelő létszámmal beindult a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi telepe, amelynek termelő létszáma 1962-ben már 358 főre emelkedett. 1964-ben üzembe helyezték a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységét. Elkezdődött az ORION Villamoskészülékek Gyára tamási és a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári telepének építése. A Budapestről kitelepítendő ipari üzemek megyénkbe telepítését — amelyhez a tervidőszak elején a megye vezetői nagy reményeket fűztek — akadályozta, hogy a tárcák olyan követelményeket támasztottak, — elsősorban épületjut393