Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

tatás terén —, melynek biztosítására lehetőségek nem voltak. Ez attól függetlenül bekövetkezett, hogy a telepítés más tényezői — munkaerő, energia, szállítás — rendelkezésre álltak. A II. ötéves tervidőszakban a megye iparvállalatainak és szövetkezeteinek számában és szervezeti felépítésében is jelentős változások következtek be. A Simontornyai Bőrgyár az Országos Bőripari Vállalat gyára lett. Megalakult a Tm. Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Megszüntették a Tm. Téglagyári Egyesülést, amelynek üzemei a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalathoz kerültek. Megszüntették a Tm. Húsipari Vállalatot, összevonták a sütőipari vállalatokat, Bonyhád, Tamási és Szekszárd székhellyel. Ebben az időszakban alakult meg a Szekszárdi Ruházatiipari Vállalat, a későbbi Tm. Textilfeldolgozó Vállalat és a „Patyolat" Mosó és Vegytisztító Vállalatot az iparba sorolták. Ezzel a tanácsi vállalatok létrehozása és átszervezése lényegében befejeződött. A változások következtében a tervidőszakban a tanácsi iparvállalatok száma kettővel csökkent." A szövetkezeti iparban folytatódott a kis létszámú szövetkezetek összevonása, ugyanakkor jelentős profiltisztítás is történt. Az 1963—1964 években végrehajtott tervszerű szakosítási-összevonási munka eredményeként 31 szövetkezet jött létre. Tehát a szövetkezetek száma 5 év alatt 10-zel csökkent. A megyén kívüli székhelyű vállalatok megyében lévő telepei közül 1965-ben leállították a nagymányoki és mázai bányákat. A tervidőszak alatt végrehajtott iparfejlesztés nagymértékben hozzájárult a foglalkoztatási problémák megoldásához. A 60-as évek közepére eltűnt a munkanélküliség „veszélye". öt év alatt az iparban foglalkoztatottak száma mintegy 4600 fővel (több mint 31 százalékkal) nőtt és megközelítette a 20 000 főt. A növekedés mértékét tekintve a szektorok sorrendje hasonló volt a korábbi időszakéhoz. A minisztériumi iparban 20, a tanácsi iparban 36, a szövetkezeti iparban pedig 69 százalékkal foglalkoztattak többet 1965-ben, mint öt évvel korábban.

100 Néhány vállalat és szövetkezet ebben a tervidőszakban is kiugróan magas létszámbővítést ért el. A Paksi Konzervgyár létszáma 700 fővel nőtt. Az 1960-ban települt Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi telepe 1965-ben már 665 főt, az 1964-ben üzembe helyezett Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi gyáregysége pedig egy évvel később, több mint 300 főt foglalkoztatott. A Szekszárdi Vasipari Vállalat foglalkoztatotti létszáma mintegy 250 fővel, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat közel 300 fővel nőtt. A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz létszáma négyszeresére, a Bonyhádi Vasipari Szövetkezeté közel nyolcszorosára emelkedett.

101 A II. ötéves tervidőszakban a megye teljes iparának termelése közel kétszeresére nőtt. A fejlődés mindhárom szektorban közel azonos mértékű volt. A termelés évi átlagos növekedési üteme megközelítette a 14 százalékot. A termelékenység — hasonlóan a korábbi időszakhoz — mérsékelt ütemben növekedett, öt év alatt az egy foglalkoztatottra jutó termelés 47 százalékkal nőtt. Ezen belül a minisztériumi iparban 66 százalékkal, a másik két szektorban lényegesen kisebb mértékben nőtt a termelékenység. A termelékenység szektoronkénti differenciált növekedését több tényező befolyásolta. Hozzájárult ehhez egyrészt az, hogy a tanácsi és a szövetkezeti iparban a létszámnövekedés üteme lényegesen nagyobb volt, mint a minisztériumi iparban. Másrészt befolyásolta, hogy az ipari beruházások túlnyomó hányadát — a gépi rekonstrukciókat — a minisztériumi iparban valósították meg.

102 394