Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

hoztak a vetésterület növelésére, s arra kérték a népnevelőket, hogy amíg kívülálló van, ne hagyják abba, segítenek ők is az agitációs munkában. A szervezők lelkesedése, türelme párosult a következetességgel, s ez meghozta gyümölcsét. A december 28-i adatok szerint csupán az utolsó héten 2680-nal nőtt a termelőszövetkezetekbe lépettek száma, akkor lett szövetkezetivé Szakcs község.

96 Noha szépn alakult a szövetkezeti mozgalom taglétszáma, 1958. decemberétől 1959. decemberéig közel tizenhétezer az új belépő, sokat mond a mezőgazdasági foglalkozástól való elszakadási szándékról az, hogy a megyében 1959-ben a községi tanácsok 7163 munkakönyvet adtak ki, s az új munkakönyv-tulajdonosok ötödrésze nem vállalt állást, várakozó álláspontot foglalt el.

97 A tanácsoknak az új helyzetben nem csupán a mezőgazdaságból elvándorolni akarók okoztak nagy munkát, hanem a soha nem látott méretekben folyó tömeges földrendezés is. E munka mennyiségét és minőségét mutatják a számok, melyek szerint 1959-ben 58 községben, 10 392 földtulajdonost érintő földrendezési munkát végzett hónapokon át a megye 312 közigazgatási dolgozója. E nagy számú tagosítás ellen mindössze 178 fellebbezés érkezett, s 11 ember kapott orvoslást a felsőbb tanácsi fórumoktól.

98 A termelőszövetkezeti átszervezés második szakaszának legjelentősebb hetei 1960. január és február havában zajlottak a megyében. Januárban a lehetőségek alapján a korábban kijelölt 12 község mellé felsorakozott újabb öt: Nagydorogon, Dunaszentgyörgyön, Pariban, Tamásiban, Döbröközön kezdhették meg a konkrét politikai agitációt és szervező munkát.

99 A hónap második felében a bányavidéken szövetkezeti útra tért Nagymányok, Máza, Györe paraszti lakossága.

100 A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának a termelőszövetkezeti mozgalomról készült február 9-i jelentése szerint 1959. november 30-tól 1960. február 8-ig belépett a termelőszövetkezetbe 14 439 fő, 101 892 kh földdel, melyből szántó 86 037 kh. Ezzel a megyében 93 szövetkezeti község, 155 termelőszövetkezet lett, melyek 268 574 kh összterületen, 223 058 kh szántóföldön gazdálkodtak.

101 A teljes átszervezés második szakaszát lezáró mérleg azt mutatta, hogy az 1960. február 29-i helyzet szerint megyénkben 34 299 a termelőszövetkezeti tagok száma, a szövetkezeti összes terület 273 785 kh, melyből 229 174 kh a szántóterület.

102 Erre az időre szövetkezetivé alakult a bonyhádi, dombóvári és gyönki járás. Országos szinten ekkor a szántóterület 54,5 százalékán gazdálkodtak a termelőszövetkezetek,

103 megyénkben viszont később, csupán 1960. december végére értek el 52,9 százalékos arányt. Megindultak az átszervezés második szakaszában a középparasztok is, 1960. első negyedévében a belépettek 31,7 százaléka 7 kh-nál nagyobb földterületet vitt be magával.

104 Február végére termelőszövetkezeti megyék voltak már Győr-Sopron, Szolnok, Veszprém, Békés, s azzá váltak a szomszédos Somogy és Fejér megyék. Az országos ütemnél lassúbb Tolna megyei termelőszövetkezeti fejlesztés szerencsére nem váltott ki versenyszerűséget a termelőszövetkezeti mozgalomért felelősséget érző megyei politikai vezetőkben és testületekben. Elismerték, s méltányolták az átszervezésben oroszlánrészt vállaló, kiváló munkát végző kommunista és pártonkívüli agitátorokat, a megyei pártbizottság februárban több mint ezer aktivistát méltatott emléklappal a fáradhatatlanul végzett közösségi munkáért.

105 A számszerű fejlesztés elemzésekor a saját mércéhez, a megyei pártbizottság 1959. november 14-i határozatához viszonyítottak, melyben a szántóterület 80 000 kh-nyi növelését tűzték célul, s ezt 1960. február 22-ig több mint 12 000 kh-val túlszárnyalták és „ezzel a megye szántóterületének 80 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz".

m 319