Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

szítse el a termelőszövetkezetek további megszilárdításának és számszerű fej* lesztésének tervét és tegyen intézkedéseket annak megvalósítására."

85 A korabeli dokumentumokban búvárkodó kutató óhatatlanul hatása alá kerül a termelőszövetkezetekből a megye felsőbb fórumára érkezett küldöttek szép szenvedéllyel mondott, okos érvekkel alátámasztott, szuggesztív erővel, belső hittel előadott, a tettek aranyfedezetével hitelesített szavainak. „Nálunk a négy termelőszövetkezetnek nem kell pironkodnia, van mivel ideállnunk a megyei pártértekezlet elé" — mondotta egy sárszentlőrinci termelőszövetkezeti tag. A hamis, önáltató felfogás ellen a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet elnöke lépett fel: „Azt mondják a dolgozó parasztok, hogy ők megértik a nagyüzemi mezőgazdaság fölényét, azonban nem adják szabadságukat, függetlenségüket. Meg kell nézni, hogy ki a függetlenebb, az egyéni paraszt, vagy a termelőszövetkezeti paraszt. Mi a termelőszövetkezetben többet termelünk, s a nehéz fizikai munkát gépekkel végezzük. Az egyéni parasztok létbizonytalanságban vannak. Ha lebetegednek, kinyithatják a bukszájukat, ha megdöglik a lovuk, vagy öszszetörik a kocsikerekük, mennyi pénzt kell nekik kiadni! Hol van itt az egyéni parasztokban a biztonságérzet? Mi termelőszövetkezeti parasztok biztonságosabb helyzetben vagyunk. Minden búzát géppel arattunk, szövetkezetünkben géppel fejünk. Mi azt valljuk, hogy váljon a termelőszövetkezet a fiatalok második otthonává. A meghívott egyéni paraszt asszonyok alig tudták otthagyni, annyira tetszett nekik az egyik legnehezebb munka gépesítése, a gépi fejés." Nem hagyták szó nélkül az egyetlen nem megfelelő hangot használó, a termelőszövetkezetbe lépést kongresszusi határozattal sürgető hozzászólást sem a pártértekezleten. „így nem lehet beszélni a középparasztokról, nem lehet megoldani a problémákat, s nem is lehet szocialista útra vezetni. Ami nem megy szép szóval, azt nem biztosíthatjuk rendelettel." — reagált a veszélyes felfogásra az MSZMP Központi Bizottságának képviselője. A higgadtságot, az igaz ügy iránti elkötelezett magabiztosságot tükröző megyei pártértekezlet után mihamar kidolgozták a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére és megszilárdítására vonatkozó egységes megyei tervezetet, melyet a megyei párt végrehajtó bizottság november 6-i ülése hagyott jóvá.

86 Mit tartalmaz a terv? A 11 oldalnyi terjedelmű tervben először is számbavették, áttekintették a helyzetet, pontosabban a számszerű eredményeket, a termésátlagokat, a megszilárdítás már ismert politikai tényezőit. Gondosan kimunkálták a fejlesztés és az előkészítés pontos tennivalóit. Az egyénileg dolgozó parasztság hangulatát úgy jellemezték, hogy „nagy többsége tudatában van annak, hogy a közeljövőben a szövetkezeti gazdálkodás útjára kell lépni. Tartózkodó, halogató a magatartás a belépéssel kapcsolatban, az őszi vetést egyes községekben lassan, vonakodva végzik, várják a termelőszövetkezeti szervezést. A párt és az egyéni parasztság között jó a kapcsolat, de a termelőszövetkezeti szervezés napirendre kerülése miatt lazább és feszélyezettebb lett." Ügy ítélték meg, hogy lehetséges az év őszén és telén jelentős lépést tenni a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. „Széles körű társadalmi öszszefogással, politikai munkával elérhetjük, hogy a megye összterületének mintegy 80 százaléka a szocialista szektorhoz tartozzon." Mondhatni, hogy a meglévő 61,4 százalékhoz mérten szolid célkitűzés ez a számszerűség, de nem jelentéktelen az sem, hogy hangsúlyozták, nem szabad mereven nézni ezt a számot, mert minden a jó politikai munkán múlik. A politikai feltételek megteremtése a döntő és nem az anyagiak.

87 Érthetően sokoldalúbb, komplexebb és politikusabb volt a második terv az előzőnél. 316