Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

volt, évekig érződött a tsz-ekben a kései és felemás kezdés temérdek hátránya. A tanúiságok megszívlelésének szükségességét bizonyítja az, hogy 1959. decemberében az őszi kezdésű termelőszövetkezetek közül tíz még nem rendelkezett közös állatállománnyal.

57 Dicséretes tény, hogy az őszi kezdésű termelőszövetkezetek rendbehozása mellett a megyében nem hanyagolták el sem a régi, sem a tavaszi kezdésű termelőszövetkezetek megerősítését. Mind a pártbizottságok, mind a tanácsok megerősítési törekvései és intézkedéseinek sokasága 1959. őszére kezdte meghozni gyümölcseit. Az egy évvel korábbi cél, a megye 12 gyönge szövetkezetének a közepesek színvonalára fejlesztése egy-két termelőszövetkezet kivételével teljesült.

58 Döntő tényező volt a további átszervezéshez, hogy a területileg megnagyobbodott és a tavaszi kezdésű új termelőszövetkezetek kielégítően fejlődtek. Közülük őszre már kiemelkedő termelési és közösségi eredményeket mutathatott fel a bátaszéki Búzakalász, a tengelici Petőfi, a faddi Kossuth, a kurdi Űj Élet, az uzdi Táncsics, a gyulaji Űjbarázda. A sárpilisi, a sárszentlőrinci, a magyarkeszi termelőszövetkezet már azt is bizonyította, hogy az új szövetkezeti községekben megvalósítható a kettős feladat: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt emelkedik a mezőgazdasági termelés.

59 Nem hallgathatták el azt sem, hogy Alsónyéken, Németkéren, Tengelic-Szőlőhegyen komoly nehézségek voltak. Akadt olyan termelőszövetkezet, ahol 120 kh kukorica kapálatlan maradt, amihez a súlyos fegyelmezetlenségek mellett hozzájárult a rendkívül csapadékos időjárás is. Az ezernyi nehézséggel küszködő, közel húszezer tagot tömörítő termelőszövetkezeti mozgalomban elért gabonatermesztési termésátlagok mégis arról tanúskodtak, hogy a megyében e terményeknél máris nagyobb teljesítményt nyújtanak a termelőszövetkezetek az egyéni gazdaságoknál. Az 1959-es évben a termelőszövetkezetek búzából 11,6, az egyéniek 8,5, rozsból 9, illetve 7,3, őszi árpából 14,2, illetve 12,0, zabból 9,5, illetőleg 6,4 mázsás hozamokat értek el kat. holdanként.

60 Alapvető szerepe volt a szövetkezeti mozgalom izmosodásában a szocialista állam sokoldalú támogatásának, mely a 3004-es kormányrendeletben kapott megfogalmazást. Növekedett a talajerő utánpótlása, míg a termelőszövetkezetek a megyében 1958-ban 137,6 kg/kh műtrágyát használtak fel, 1959. május közepén már 142 kg/kh-nál tartottak.

61 Szerves trágyát kapott az év háromnegyed éve alatt a termelőszövetkezetek szántóterületének 22,6 százaléka.

62 A tavaszi és őszi gabonafélékből, valamint hibridkukoricából részben kölcsönképpen, részben csere formájában jelentős vetőmagtételeket juttattak részben a régi, főként pedig az új közös gazdaságoknak. Búzából, árpából, rozsból, zabból 31 100 q vetőmagot kaptak, ebből 11 143 q-t kölcsönképpen, míg a kukoricából összesen 6950 q-t, s ebből 1626 q-t kölcsön juttattak a termelőszövetkezeteknek 1959-ben. Jelentősen fellendült a zöldségtermesztés, az 1958-as 293 kh-nyi terület 1959-ben már 1170 kh-ra rúgott. Az 1958-as területnek kétszeresét telepítették a termelőszövetkezetek gyümölcsből és szőlőből. Megyénk mezőgazdasági adottságait kihasználandó, s a hagyományok folytatásához kimunkálta a megyei pártvezetés a gyümölcs- és szőlőtermelés gazdaságpolitikai irányát már ebben az időben. „Szőlőtermelésben fő célunk a felújítás legyen, borszőlőt csak a történelmi borvidéken telepítsünk, a többi helyeken csemegeszőlőt. Gyümölcsösök telepítése a paksi járás homokvidékein, a bonyhádi járás domboldalain a leghelyesebb. Szükséges, hogy szakembereink dolgozzák ki az erózió elleni védekezés perspektivikus megyei tervét."

63 312