Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

Soha nem látott mértékben fellendült a termelőszövetkezetek építkezése, ami érthető, mert talán ez szorongatta legjobban az új gazdaságokat. Az állam 1959-ben biztosított 73 738 000 Ft építési, gépi és egyéb beruházási hitelt, amelyből építésre 52 888 000 Ft-ot fordítottak. Az építési beruházások november 30-i készültségi foka 91 százalékos volt.

64 A haladni akarást és tettrekészséget mutatja a termelőszövetkezeti építőbrigádok gyors megszervezése és a termelőszövetkezetek saját erejű vállalásának nagysága. „A termelőszövetkezetek saját erőből eddig 3 millió forinttál és tagságuk 4 millió forint értékű munkájával járult hozzá az építkezésekhez. 19 brigád, 156 taggal dolgozott. Átalakításokkal és felújításokkal elkészítettek 3970 férőhelyet, melyből 700 a tehénistállók, 520 a növendékistállók, 300 a lóistállók, 150 a sertésfiaztatók, 800 a sertésszállások és 1500 a juhhodályok férőhelye."

65 A kulcsfontosságú vezetés megerősítése terén sokat tettek a tanácsok, de a képzett, hozzáértő szakvezetők biztosítása sem okozott kisebb gondot, mint a beruházások. A 3004/l/1959-es kormányhatározat alapján kihelyezésre — először ötvenes, majd az őszi kezdés miatt szükséges újabb húszas — engedélyezett hetvenes létszámból december 11-ig betöltöttek 21 elnöki, 25 agronómusi, 11 könyvelői posztot. Az új szakemberek az államtól kapták fizetésüket, rajtuk kívül 43 termelőszövetkezeti mezőgazdászt és egy könyvelőt részesített állami támogatásban a megyei tanács.

66 Annak ellenére, hogy lázas munka folyt az irányító szervek részéről a termelőszövetkezetek vezetésének megerősítése érdekében, kevés volt a szakember, s ez végig kísérő jelensége volt és maradt az átszervezésnek. Az év végén kilencven köztiszteletben álló, korábban jól gazdálkodó parasztember dolgozott elnöki tisztségben szakképzettség nélkül, s az öszszes, ekkor 146 termelőszövetkezetben 52 agronómus és 80 könyvelő ugyancsak szakképzetlen volt.

67 Ügy igyekeztek enyhíteni, hogy a szakismeretek bővítése végett a megyei tanács Lengyelen 20, Iregszemcsén 56 termelőszövetkezeti vezető számára üzemszervezési tanfolyamot szervezett.

68 örvendetes, hogy a közös munkában, közös sorsban egymásra találó termelőszövetkezeti tagság növekvő szellemi igényének, érdeklődésének kielégítésére is kezdettől fogva futotta az energiából. A termelőszövetkezeti tagok kérdéseire választ adó fő fórumokat falun a szövetkezeti pártszervezetek pártnapjai, taggyűlései, az ifjúsági szervezet, a nőtanács rendezvényei, a termelőszövetkezetek brigádgyűlései, közgyűlései jelentették. Az eszmecseréken bővült látókörük, a viták során nevelődtek a közösség érdekeinek képviseletére. Az új életformában kiegyenesedő, tartást nyerő tegnapi egyéni gazdák szép példája mutatkozott meg Bátaszéken, ahol bevonták a pártoktatásba azokat a 15—18 holddal belépett volt középparasztokat, akik az újonnan szerzett ismeretek birtokában a szomszéd községekben kiváló agitátoraivá váltak a szövetkezeti gondolatnak.

69 A tanács művelődésügyi osztályai, a falvak pedagógusai a termelőszövetkezeti községekben tíznapos tanfolyamon készítették fel a termelőszövetkezeti tagokat a munkaegység-számítás, az alapvető agrobiológiai ismeretek elsajátítására.

70 Mind a középiskolai levelező oktatás, mind a falusi ismeretterjesztés adatai azt bizonyítják, hogy 1959-ben jelentősen megnőtt az érdeklődés a műveltség, az ismeretek gyarapítása iránt. „A középiskola levelező tanulóinak száma egy év alatt megduplázódott, ez évben 870 fő, melyből 120 paraszti származású."

11 A társadalom- és természettudományi ismeretterjesztés terén a TIT megyei szervezete jeleskedett, s nem csupán úgy, hogy kielégítette a mutatkozó igényeket, hanem erőfeszítéseket tett az igények felkeltése érdekében is. „Ok313