Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

politikai elhanyagolása és az adminisztratív módszerek alkalmazása miatt a gyönki járásban (a járási első titkárt emiatt pártbüntetéssel sújtották — a szerző megjegyzése), de nagy nehézségek adódtak a bonyhádi és a szekszárdi járásban is. Hibáinkat kihasználták az ellenséges elemek és néhány helyen nyílt uszításba kezdtek." Nehezítette az elindulást és zavart okozott még a munkában részt vevő tavaszi indulású, sőt a régebbi termelőszövetkezetbe lépett tagok körében is a meggondolatlan központi tájékoztatás. „Ártott a Népszabadság vasárnapi számában a Szövetkezeti Tájékoztató 2-ben írott cikk, mely kategorikusan úgy rögzíti, hogy a tavasz folyamán termelőszövetkezetbe lépett tagok — ha táblába esik őszi vetésük, ha nem — külön, egyénileg arathatják le vetésüket. Álláspontunk: ahol úgy folyt az agitáció, hogy maga arathatja, mi szavunkat tartjuk is, viszont ez az újságcikk nem a Központi Bizottság határozatának szellemében tájékoztatta a termelőszövetkezeti tagságot" — reklamált a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője az 1959. június 3-án írott jelentésében,

50 de ugyanezt felrótta a pártbizottság mezőgazdasági osztálya is. Abban az időszakban minden megyei, járási testületi ülésen, a pártbizottságok és tanácsok mezőgazdasági osztályainak jelentésében állandóan visszatérő probléma volt, hol tartanak és hol nem az ősszel induló termelőszövetkezetek, s a kapkodás is megmutatkozott. Valóság ugyan, hogy voltak visszaesések a közös munkát megalapozó folyamatban, azonban 5 napos eltéréssel szögesen ellentétes megállapítások is elhangzottak a kibontakozással kapcsolatban, illetve olvashatóak a dokumentumokban. A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának május 9-i jelentése szerint

51 a 18 termelőszövetkezetnél az üzemterv készítése van soron, s közülük 17 termelőszövetkezetben közösen termelnek takarmányt. Május 14-én a megyei tanács ülésén

52 az elnökhelyettes által előadott beszámolóban viszont az hangzott el, hogy a „járási mezőgazdasági osztályaink utasítást kaptak arra, hogy a 18 ősszel induló termelőszövetkezetnél is el kell készíteni a termelési terveket." Nem lehet ez időben biztosan tudni, hogy soron van-e, vagy a jövőben készülnek ezek a tervek. Június elején még fennállt a vonakodás sok helyen,

53 azonban lassacskán megtört a jég. „Ellenállás van a vetőmag- és takarmánybevitel ellen, Bátán, Zombán, Dúzson még az értesítést is visszaküldik a feladó termelőszövetkezetnek, Kisszékelyben, Tolnanémedin, Tevelen lemondott a termelőszövetkezet vezetősége, Zombán, Kisdorogon a termelőszövetkezetek tagjai nem rakják ki az érkező műtrágyát, a termelőszövetkezeteken kívül álló munkások rakodnak s

s szállítanak. Legtöbb nehézség a gyönki és a bonyhádi járásban van, viszont «ó a közös munkára való felkészülés a dombóvári járásban Nakon, Várongon, Lápafön és Kocsolán." Júliusban mindenhova aktívákat küldtek ki az őszi kezdésű termelőszövetkezetekbe, a pártbizottságok és a szakvezetés megerősítésére újabb 15 fős szakemberkeretet kértek.

54 Szeptember elején — éppen a nagyarányú erőfeszítések hatásaként — már eredmények is mutatkoztak, a 18 termelőszövetkezet közül 11-ben már megindult a szervezeti, gazdasági munka, mind a 18 helyen hozzáfogtak a szántáshoz.

55 Szeptember 8-ig már összehordtak vetőmagként a tagok 5134 q gabonát, melyből 3442 q a búza. Jó hatást váltottak ki a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben tett látogatások és a tavasszal munkához látott új termelőszövetkezetek megszilárdulása, valamint gabonából a terven felüli termésátlagok betakarítása. Az őszi indulással való mindennani vesződés „zárszavának" tekinthető az 1959. november 5-én írott tanácsi jelentés.

56 mely szerint valamennyi őszi indulású termelőszövetkezetben teljes erővel vetik a kenyérgabonát. Viszont az engedménynek és következetlenségnek nagy ára 311