Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II. • 235

1937-ben Szekszárd város villamosművének bérlete lejárt. Nyilvános versenytárgyalást hirdetett, de ajánlat csupán az azt azelőtt is bérlő Hungária Villamossági Rt-től érkezett. A Hungária 35 évi bérletért 200 000 P-t és évi 18 000 P jutalékot ajánlott azzal, hogy a Városi Villamosmű alkalmazottait és nyugdíj terheit is átveszi.

42 Ugyanebben az évben kapcsolta be ez a részvénytársaság a Tolnai Selyemfonódát a hálózatba.

43 S ez év februárjában Dunaszentgyörgy hálózatának bérbevételével befejezte a Tolna-környéki községek átvételét, majd rekonstruálta és kibővítette az átvett községek hálózatát.

44 1937 februárjában Dombóváron — talán éppen a megye távolabbi részével kapcsolatos tervek miatt — az a hír kapott lángra, hogy a Hungária Villamosipari Rt. telephelyét Dombóvárról Tolnára helyezi át.

45 Tolna megye egy része azonban már kisiklott a Hungária Villamossági Rt. hatásköréből, s így pl. Felsőnyék, Nagyszokoly, Magyarkeszi és Felsőireg villamosítására a Balatonvidéki Villamossági Rt. kapott engedélyt 1938-ban.

46 Ugyanez év novemberében a megye több másik községének villamosítására is versenytárgyalást hirdettek.

47 1939 elején újabb versenytárgyalási hirdetmény jelent meg a lapokban; Csibrák, Döbrököz, Dúzs, Gyulaj, Kurd, Lengyel, Mucsi, Pari és Szakály községek villamosenergia-ellátását vette tervbe a megye. Az ajánlattevőnek az építési engedély keltétől számított 16 fagymentes hónap alatt kötelessége volt megépíteni az összes szükséges létesítményt.

48 Áprilisban arról adott hírt a sajtó, hogy a vármegye 53 községének villamosítását az iparügyi miniszter a komlói m. kir. Kőszénbányának adta ki, amely a fogyasztók bekapcsolását a vármegye területén lévő villanyszerelő kisiparosoknak kívánta „vállalatba adni". A kisiparosok szövetkezetbe tömörültek, és a közös teendők megbeszélése végett Szekszárdon kívántak értekezletet tartani.

49 A községek villamosításában azonban változatlanul nagy szerepe maradt a Hungária Villamossági Részvénytársaságnak, amely pl. 1938-ban vette át Nagykáta és Paks elosztóhálózatát és megkezdte a Dunaszentgyörgy—Paks távvezeték kiépítését. Ugyanebben az évben kapcsolta a hálózatba Bogyiszló községet. Ebben az esztendőben az őszi rendkívüli közgyűlésen határozta el a Hungária Villamossági Rt. a Salgótarjáni Villamossági Részvénytársaság beolvasztását. 1939-ben a Hungária Villamossági Rt. az addig még nem villamosított községek bekapcsolásáról készített jelentésében többek között a Tolna megyei Kakasd villamosítását jelentette.

50 A villamosipar helyzete tehát Tolna megyében — éppen az ott lévő egyik fontos szénbánya energiaszolgáltató kapacitása miatt — szilárd és viszonylag fejlett. 1938-ban 269 villanytelepet tartottak nyilván az országban,

51 és ebből megyénkben 6 villanytelep volt. Ezek szerint az ország telepeinek 2,2%-a volt ekkor Tolna megyében. Ezek a telepek azonban ekkor már a megye jelentős számú községét látták el villanyenergiával, és több villanymotornak adtak hajtóerőt. Egy 1938. évi statisztika szerint Tolna megyében ebben az esztendőben már a gépi lóerő 12 105.

52 A gyárakból kapott gyér adatok alapján talán nem tévedünk, ha úgy becsüljük, hogy e gépi lóerőnek több, mint az 50%-a ekkor már villamos energiával hajtott elektromotor volt. A nagyobb települések mindegyikében megoldották már a közvilágítást is. A villamos energia térhódításá265