Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

Az 1869: IV. t. c. életbeléptetése során a megye területén működő kir. járásbíróságok területi beosztására vonatkozó küldöttségi javaslatot a községek és puszták nevének felsorolásával a közgyűlés elfogadta és a határozatát jóváhagyás végett az igazságügyminiszterhez terjesztette fel.

184 A belügyminiszter észrevételeivel újabb tárgyalásra visszaküldött szervezési szabályrendeletet a szeptember 30-i kisgyűlés a szerkesztő küldöttségnek azzal adta vissza, hogy a miniszteri észrevételeket figyelembe véve azt dolgozza át és az október 24-én tartandó rendkívüli közgyűlés elé terjessze be.

18

° A küldöttség a rendelkezésnek eleget téve a szabályrendeletet a miniszteri észrevételek alapján módosította és a kitűzött időre, vagyis az október 24-i közgyűlésre beterjesztette. A módosítások, illetve kiegészítések egyik fontosabb pontja volt az, hogy ha a járási szolgabírót hivatala ellátásában betegség, távollét, vagy bármi más ok tartósan akadályozza, a szolgabírósegéd azonnal teljes felelősséggel intézi a hivatal ügyeit, a pénztári tisztviselőknek pedig készpénz, érmék, esetleg zálogjog bekebelezés útján biztosítékot kell adni ok. A leglényegesebb kiegészítés az árvapénztár és ügykezelés rendezése tárgyában történt. E szerint az árvapénztárt a pénztári felszerelésre külön megkívánandó költségek megkímélése szempontjából a megyei pénztárnoknak kell kezelnie és a megyei közgyám lesz köteles az árvapénztár kezelését ellenőrizni. Az árvaszéki ügykezelésre vonatkozólag pedig pótlólag azt vették fel a szabályrendeletbe, hogy az árvaszéknek a bírói ügyvitel tárgyában az 1869. április 29-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendeletnek a törvényszéki eljárásra vonatkozó szabályai szerint kell az ügyeket intéznie. A közgyűlés a módosított szabályrendeletet elfogadta és megerősítés végett a belügyminiszterhez újból felterjesztette.

186 Az igazságügyminiszter értesítése szerint a közigazgatás és bíráskodás szétválasztásáról szóló 1869. évi IV. t. c. alapján a megyében megalakítandó elsőfolyamodású kir. törvényszék elnökévé Simon Rudolfot, a megye másodalispánját, főügyészévé pedig a megye tiszti főügyészét, Papp Lajost nevezték ki. A közgyűlés a kinevezéseket megelégedéssel vette tudomásul, a kinevezetteket azonban a királyi törvényszék működésének a megkezdéséig állásukban meghagyta.

187 A törvényhatósági választások lebonyolítására a főispán mindenekelőtt kinevezte a megyei igazoló választmány elnökét és három tagját.

188 Majd az igazoló és bíráló választmány, valamint a törvényhatósági bizottság leendő tagjainak a megválasztását intéző bizottságok elnökeinek választása céljából alakítandó szavazatszedő küldöttség elnökének és tagjainak kijelölésére került sor. Miután az ellenzék, vagyis a balpártiak részéről senki sem kívánt szavazást, szavazatszedő küldöttség működésének szüksége nem merült fel. Így a közgyűlés az igazoló és bíráló bizottság 1—1 elnökét és 5—5 tagját egyhangú felkiáltással választotta meg.

189 A 220 választás alá eső bizottsági tag megválasztására a bizottmány a megye területét 45 választókerületre osztotta fel, amelynek mindegyike népességének megfelelő aranyban és számban küldött tagot a törvényhatósági bizottságba. A beosztás szerint a központi járás 8 kerületében: Bátaszék, Decs, Őcsény, Szekszárd, Szekszárd-környéke, Tolna, Alsónyék és Agárd község volt a választási központ. A dunaföldvári járásban ugyancsak 8 körzetet alakítottak, mégpedig a dunaföldvári fő- és alkerületet, a bölcskeit, a paksi fő- és alkörzetet, a dunaszentgyörgyit, a faddit és a nagy dorogit. A simontornyai járásnak 11 213