Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

BIZOTTMANYI KÖZGYŰLÉS NÉLKÜL KINEVEZETT TISZTVISELŐKKEL TÖRTÉNŐ MEGYEI IGAZGATÁS (1865. okt. 17.—1867. ápr. 16.) Az 1865. évben a külpolitikai helyzet a Monarchiára nézve igen kedvezőtlenül alakult. Az olasz és a német kérdés megoldatlansága háborúval fenyegette a birodalmat. Magyarországon is nagyfokú elégedetlenség uralkodott, mivel az 1860. októberében kibocsátott Diplomát a közvélemény nem tartotta a magyarság kívánalmainak megoldása szempontjából kielégítőnek. így négy nehéz esztendő tanulságait levonva Ferenc József császár végre belátta, hogy engednie kell, ezért 1865. évi június 8-i leiratával visszaállította a Helytartótanács működését, július 1-ével pedig megszüntette az ország területén levő katonai hatóságok bírósági ügyködését. Majd június 26-án gr. Zichy helyett magyar kancellárrá Majláth Györgyöt, július 18-án pedig Senyey Pált főtárnokmesterre és a Helytartótanács elnökévé nevezte ki.

115 A megyék igazgatásában is fontos személyi és hatásköri változások következtek be. Majláth kancellár augusztus 2-án a kinevezendő új főispánok részére szerkesztett és nekik megküldött utasításában leszögezte, hog;/ a megyék élén közvetlenül a Helytartótanácsnak alárendelt főispán áll, aki irányítja és ellenőrzi megyéjének egész közigazgatási és törvénykezési ügykezelését. Azokat a megyei tisztviselőket, akik akár képesség, akár szorgalom, vagy magatartásuk miatt nem méltók a bizalomra, a főispán a közönség bizalmát élvező alkalmas egyénekkel helyettesítse, hogy a megyei tisztikarnak a közönség körében kellő tekintélye legyen. Az elbocsátandó, illetve helyettesítendő tisztviselők névjegyzékét azonban előzetes jóváhagyás végett indokolt javaslattal a tárnokmesterhez kell felterjesztenie. A kancellári leirat hangsúlyozta, hogy „a kormánynak nem maradt más választása, minthogy a megyék eddigi kivételes szervezetét továbbra is fenntartsa és azon csak olyan változtatást kíván eszközölni, ami a közjó és a szolgálat érdekében elkerülhetetlennek látszik."

im Meggyőződött az uralkodó arról is, hogy birodalmában állandó nyugalmat csakis a magyar kérdés végleges rendezésével teremthet, ezért az 1865. szeptember 17-i leiratában közölte a vármegyékkel, hogy a fennálló törvények értelmében eszközlendő királyi felavatása, ünnepélyes megkoronáztatása királyi hitlevelének a kiállítása a közjogi kérdések igazságos és méltányos, ugyanakkor tartós megoldása, az ország alkotmányos jogainak a birodalmi érdekekkel leendő összhangba hozása és megtárgyalása céljából az országgyűlést 1865. december 10. napjára Pest városába hívja össze. Meghagyta a megyéknek, hogy az 1848: V. t. c. értelmében megválasztott országgyűlési képviselőiket a kijelölt helyre és időben minden kifogás nélkül küldjék ki. Majd szeptember 20-án felfüggesztette az 186l-es februári alkotmányt és alig másfél hónap múlva már megengedte, hogy a megyei bizottmányok és városi képviselőtestületek a választások előkészítése céljából összegyűlhessenek.

117 A magyar udvari kancellária pedig az október 6-i 15.321/1865. számú rendeletében közölte a megyével, hogy az uralkodó szeptember 29-én kelt elhatározásával br. Dőry Gábor valóságos belső titkos tanácsost Tolna megye főispáni tiszte alól saját kérelmére (?) felmentette és utódjául Sztankovánszky Imrét nevezte ki, aki a megyének 1848/49. és 1860/61. évben is főispánja volt. 201