Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

mában történt szaporodás. A választások egyébként teljesen az 1848. évi törvény előírásai szerint és módon történtek. A bizottmány még ugyancsak a március 18-i közgyűlésén a Helytartó Tanács felhívására bejelentette, hogy a megyék határainak a visszaállítása során Tolna megye járásainak a számában és elnevezésében semmi változás sem történt. Nem változott a járások területéhez tartozó községeknek a neve és a száma sem.

104 Az országbíró a megyéhez intézett körlevelében rámutatott arra, hogy azok az akadályok, amelyek eddig a megye közönségét az igazságszolgáltatás gyakorlásában akadályozták már elhárultak. Elhatározta ezért a közgyűlés, hogy az igazságszolgáltatást az 1848. évi 9—11. t. c. alapján ezentúl a saját törvényei szerint és közegei által fogja gyakorolni. Ebből kifolyólag a volt cs. kir. törvényszék és telekkönyvi tanács iratainak átvétele, valamint az újonnan felállítandó megyei állandó törvényszék szervezése és elhelyezése, továbbá a telekkönyv átvétele céljából a bizottmány saját tagjai sorából külön-külön működő bizottságot küldött ki.

105 A törvényszék szervezésére kiküldött bizottság javaslata alapján az április 30-i közgyűlés azután úgy határozott, hogy a központi és völgységi járás részére Szekszárdon állít fel törvényszéket, amely egyúttal az alispán, vagy helyettesének elnöklete alatt 6 állandó fizetéssel rendszeresített táblabíró, egy jegyző, egy szolgabíró és egy esküdt részvételével II. fokú bíróságként is működik. A határozat szerint továbbá a földvári járásban Pakson, a dombóvári és simontornyai járásban pedig Tamásiban működő törvényszék 3 táblabíróból, egy-egy jegyzőből, szolgabíróból és esküdtből fog állani. A paksi és tamási törvényszék elnökét a táblabíráknak maguk közül kell majd megválasztaniuk.

106 A telekkönyvi alkalmazottakat, akik az általuk vezetett telekkönyvi nyilvántartásban teljes tájékozottsággal, hosszabb tapasztalaton alapuló szaktudással rendelkeztek, ezért nehezen lettek volna pótolhatók, állásukban meghagyták. Választásukra így nem is került sor, csupán a május 2-i kisgyűlés előtt kellett az előírt hivatali esküt letenniök.

107 A közgyűlés határozata értelmében megalakult állandó megyei törvényszék a szervezési és elhelyezési kérdések megoldása után azonban csak május 27-én kezdte meg a működését.

108 Hosszabb szünet után az uralkodó az augusztus 22-én kibocsátott kéziratában kifejezésre juttatta, hogy „Magyarország érdekében az országgyűléstől hasznos tevékenységet már nem várhat, ennélfogva azt hat hónapon belül újból összehívandó országgyűlés kilátásba helyezése mellett feloszlatja. „Az augusztus 27-én tartott megyei közgyűlés a feszült politikai helyzetre való tekintettel a királyi leiratban foglaltakat vita nélkül tudomásul vette."

109 Szeptember 26-án azonban már népesebb közgyűlés tárgyalta a Helytartó Tanácsnak a megyei szükségletek fedezésére a bizottmány által megállapított háziadó kivetését és beszedését tilalmazó rendeletét. A Helytartó Tanács e rendeletében figyelmeztette a vármegyét arra, hogy e tilalmazó felhívásának végrehajtását esetleg még királyi biztos kiküldése útján is ellenőriztetni fogja. A megye önkormányzatát sértő intézkedés ellen a bizottmány élénken tiltakozott. Feliratában kijelentette, hogy a figyelmeztetést még abban az esetben sem veszi tudomásul, ha magatartása a bizottmány feloszlatását vonná maga után. Ezzel kapcsolatban felhívta a megye lakosságát, annak különösen a vagyonosabb osztályát, hogy a kivetett megyei adót önszántából szolgáltassa be. Az adószedés199