Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

mában történt szaporodás. A választások egyébként teljesen az 1848. évi tör­vény előírásai szerint és módon történtek. A bizottmány még ugyancsak a március 18-i közgyűlésén a Helytartó Ta­nács felhívására bejelentette, hogy a megyék határainak a visszaállítása során Tolna megye járásainak a számában és elnevezésében semmi változás sem tör­tént. Nem változott a járások területéhez tartozó községeknek a neve és a szá­ma sem. 104 Az országbíró a megyéhez intézett körlevelében rámutatott arra, hogy azok az akadályok, amelyek eddig a megye közönségét az igazságszolgáltatás gyakorlásában akadályozták már elhárultak. Elhatározta ezért a közgyűlés, hogy az igazságszolgáltatást az 1848. évi 9—11. t. c. alapján ezentúl a saját törvényei szerint és közegei által fogja gyakorolni. Ebből kifolyólag a volt cs. kir. törvény­szék és telekkönyvi tanács iratainak átvétele, valamint az újonnan felállítandó megyei állandó törvényszék szervezése és elhelyezése, továbbá a telekkönyv átvétele céljából a bizottmány saját tagjai sorából külön-külön működő bizott­ságot küldött ki. 105 A törvényszék szervezésére kiküldött bizottság javaslata alapján az áp­rilis 30-i közgyűlés azután úgy határozott, hogy a központi és völgységi járás részére Szekszárdon állít fel törvényszéket, amely egyúttal az alispán, vagy he­lyettesének elnöklete alatt 6 állandó fizetéssel rendszeresített táblabíró, egy jegyző, egy szolgabíró és egy esküdt részvételével II. fokú bíróságként is mű­ködik. A határozat szerint továbbá a földvári járásban Pakson, a dombóvári és simontornyai járásban pedig Tamásiban működő törvényszék 3 táblabíróból, egy-egy jegyzőből, szolgabíróból és esküdtből fog állani. A paksi és tamási tör­vényszék elnökét a táblabíráknak maguk közül kell majd megválasztaniuk. 106 A telekkönyvi alkalmazottakat, akik az általuk vezetett telekkönyvi nyil­vántartásban teljes tájékozottsággal, hosszabb tapasztalaton alapuló szaktudással rendelkeztek, ezért nehezen lettek volna pótolhatók, állásukban meghagyták. Választásukra így nem is került sor, csupán a május 2-i kisgyűlés előtt kellett az előírt hivatali esküt letenniök. 107 A közgyűlés határozata értelmében megalakult állandó megyei törvény­szék a szervezési és elhelyezési kérdések megoldása után azonban csak május 27-én kezdte meg a működését. 108 Hosszabb szünet után az uralkodó az augusztus 22-én kibocsátott kézira­tában kifejezésre juttatta, hogy „Magyarország érdekében az országgyűléstől hasznos tevékenységet már nem várhat, ennélfogva azt hat hónapon belül újból összehívandó országgyűlés kilátásba helyezése mellett feloszlatja. „Az augusztus 27-én tartott megyei közgyűlés a feszült politikai helyzetre való tekintettel a királyi leiratban foglaltakat vita nélkül tudomásul vette." 109 Szeptember 26-án azonban már népesebb közgyűlés tárgyalta a Helytartó Tanácsnak a megyei szükségletek fedezésére a bizottmány által megállapított háziadó kivetését és beszedését tilalmazó rendeletét. A Helytartó Tanács e ren­deletében figyelmeztette a vármegyét arra, hogy e tilalmazó felhívásának végre­hajtását esetleg még királyi biztos kiküldése útján is ellenőriztetni fogja. A me­gye önkormányzatát sértő intézkedés ellen a bizottmány élénken tiltakozott. Feliratában kijelentette, hogy a figyelmeztetést még abban az esetben sem veszi tudomásul, ha magatartása a bizottmány feloszlatását vonná maga után. Ezzel kapcsolatban felhívta a megye lakosságát, annak különösen a vagyonosabb osz­tályát, hogy a kivetett megyei adót önszántából szolgáltassa be. Az adószedés­199

Next

/
Thumbnails
Contents