Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

Az elmúlt önkényuralmi rendszerben szolgáltak közül főbb tisztségre csak olyan pályázókat választottak meg, akik a rendszer mellett nem exponálták magukat és személyük ellen semmiféle komolyabb kifogás sem merült fel. Így például a megye főjegyzőjévé tették meg Visolyi Gusztávot, aki 1850-ben ugyan a simontornyai járás törvénykezési főbírája volt, működésében azonban mindenkor kifogástalan magatartást tanúsított. Ugyanilyen elbírálás alapján választották megyei tiszti főorvossá a földvári járás volt sebészét, és a simontornyai járás alszolgabírájává Szluha Benedeket, bár ők az előző rendszerben is szolgáltak. Viszont Stann Ferencet, aki 1850-ben a szekszárdi kerület törvénykezési főbírája volt, a jelölő választmány a tiszti ügyészi állásra még csak nem is kandidálta és más tisztségre sem alkalmazták. Az állandóságot és az iratokban jó tájékozottságot igénylő levéltárosi, illetve irodaigazgatói állásában választás nélkül hagyták meg Babits Mihályt és Főglein Mihályt, jóllehet mind a ketten az előző rend tisztviselői is voltak.

79 A megye tisztviselőinek a száma, amely a főispánoknak adott utasítás szerint nem térhetett el az 1848/49-es létszámtól, a megtartott tisztújítás eredményeképp a következőképpen alakult: í. a közigazgatásnál a) a központban első alispán főjegyző aljegyző levéltáros levéltári írnok főügyész alügyész 1 adószedő 1 főszámvevő 1 főorvos 1 főmérnök 1 megyei mérnök 1 várnagy 1 útbiztos összesen: 17 b) a járásokban főszolgabíró szolgabíró esküdt üszámvevő 5 6 11 4 összesen: 26 c) tiszteletbeliek tb. aljegyző tb. főszolgabíró tb. szolgabíró tb. esküdt 10 tb. főorvos 4 tb. főmérnök 5 tb. almérnök 8 összesen: 35 II. az igazságszolgáltatásnál másodalispán, elnök ülnök h. ülnök 1 főügyész 5 ügyész 3 jegyző összesen: 14

80 13 Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. 193