Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

36. Adjanak a zsidóknak polgári jogot. 40. Szüntessék meg az alispáni, szolgabírói bíróságokat, úriszékeket és állítsanak állandó törvényszékeket. 42. A Magyarországon lévő katonaságot alkalmazzák közmunkáknál. 43. Erdély és Magyarország összekapcsolása. 45. Független magyar posta létrehozása. 46. Szüntessék meg a tisztújítások alkalmával előforduló kihágásokat vizsgáló királyi biztosságot, helyette az országgyűlésből alakítsanak kerületi bíróságokat. 49. Indítványozzák egy nemzeti őrsereg felállítását — a polgárságot is be kell vonni. 56. Horvátország megyéi is 2—2 követet küldhessenek az országgyűlésre. 57. Kisdedóvó intézetek felállítása. 58. Dunaföldvári és szekszárdi nemes közönség folyamodása: a rájuk rótt terhek viseléséhez a birtokos nemesség is járuljon hozzá. A paksiak kérése: a háziadó arány szerinti fizetésének mind a birtoktalan, mind a birtokos nemességre leendő kivetését eszközöljék — az úrbéri telken lakó nemesség az adófizetés alóli felmentésére többé nem számíthat, — a birtokos nemesség a házi pénztár költségeinek egy részét elvállalja a) a rovatokat és azokat a tárgyakat, melyekre adót vetnek, s a kulcsot, mely szerint a háziadó kivettessen, az országgyűlés határozza meg, b) a házipénztár költségeinek kivetési maximumát is az országgyűlés határozza meg, a nemesség részvétele a házipénztár szükségeinek fedezésébe ne szolgáljon okul a hadiadó felemelésére ne számítsák a háziadó rovatai közé a katonatartási mentességet.

167 A választmány javaslatainak megvitatása után a közgyűlés a következő módosításokat határozta: Idegenek csak 10 év és honosítás után szerezhetnek birtokot. 17-es ponthoz: az előintés a verség javára eztán fellépés a rokonok által 1 év és 1 nap helyett csak 3 hónapon belül történhetett, az ősiség megszüntetésével együtt járjon a hitbizományok megszűnése is. A középületeken, postán használják a nemzeti színeket. Az egész országban egységes mértékrendszert vezessenek be.

168 A követek mindjárt a tárgyalások megindulásakor megrendelték az Országgyűlési Tudósításokat, melyeknek kifizetését a megye 1 évre megszavazta.

169 A tárgyalások kezdetben a köznevelés és a magyar nyelv jogainak elismertetéséről folytak, s a megye utasításainak megfelelően alakultak. A büntető törvénykönyv első része is a megye utasítása szerint, lényeges változtatás nélkül ment át az országos ülésen. Az országgyűlés vitái két fő kérdés körül csoportosultak. Az egyik a jobbágykérdéssel kapcsolatos törvényjavaslatok, melyek középpontjában a közteherviselés állt, a másik pedig a nemzeti függetlenség, tőkés fejlődés, mely a vámügy és kereskedelem kérdéseiben éleződött ki. A megye következetes maradt az országgyűlési költségek fedezésére alkotott korábbi határozataihoz, s elrendelte: az eddig divatozó kulcs szerint ne csak nemesi telekre vessenek 1 pft-ot, hanem a papságra, s a birtoktalan nemességre is a szokott kivetés vonatkozzon.

170 n* 163