Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125
„... a magyar nyelvet a hazában ne csak köz, hanem diplomáciai nyelvvé is emelni igyekezzenek". „ ... közigazgatási és országgyűlési nyelvnek is határoztatván, azon írattassanak ezután a törvények, kirekesztőleg csak az találjon helyt a közigazgatás minden ágazataiban, és a növendékek, s tanulók az első és zsenge ismeretekre úgy, mint a legmélyebb tudományokban csak azon oktattassanak: és semmi el ne mulasztasson, ami a magyar nyelv telhető emelésére szolgálhat." 115 Mivel a magyarországi iskolaügyet is Bécsből irányították, egyre erősödtek az olyan törekvések, amelyek magyar nemzeti és polgári, haladó szellemű oktatás megvalósításán fáradoztak iskoláinkban. A vármegye is utasításában hosszan foglalkozott az iskolákkal. Az oktatás nyelvévé a felső iskolákban is a magyart kívánta tenni. A német nyelvet a szabadon választható tantárgyak közé sorolta. „... csak olyan tanítók alkalmaztassanak a falusi oskolában, kik a magyar nyelvet tudják: — azoknak pedig a mostaninál jobb és biztosabb fizettetésekről a közkormány megkívántatóképp gondoskodjon." Javasolták, hogy egy tanító ne adjon le több tárgyat, mert ez csak akadályozza, rontja munkája színvonalát. Mivel Magyarország agrárország, különösen fontosnak látták a helyes gazdálkodásra való oktatás bevezetését, intézetek felállítását. „... minden keresztény felekezetnek eddig fennállott nevelő és tudományos intézeteik ezután minden vallás szerinti nevezet és különböztetés nélkül csupán nemzetiek, s hazaiaknak ismertessenek .. " Foglalkoztak a lányok neveltetésének problémájával is. 116 Több pótutasításban sürgették a végleges döntést a magyar nyelvről. „.. . erős indulattal kívánjuk, elébbi utasító végzésünk szerint tovább is, hogy a nemzeti buzgóságnak ezen legigazságosabb ügye mindenek előtti intézkedéssel azon óhajtott sikerre juttasson, ... már e jelen országgyűlésen mind a felírások, mind a törvények csak magyar nyelven legyenek szerkezteivé!" „ ... a nemzeti nyelv ... hosszas 43 évi fárasztó lépcsőztetés után már a rég óhajtott fokra emeltessen, mert félő különben, hogy a tárgyalt cél káros vesztegléssel ismét messze jövendőre léend eltaszítva." 117 Kérték, hogy nevezzenek ki egy bizottságot, mely a törvényeket magyarra fordítaná. A magyarországi ércekből vert pénzen magyar felírás legyen. A magyar katonaságnál is csak magyar származású, s ajkú tisztek alkalmazását tartják helyesnek. A megyében változatlanul tartották magukat az 1831-es határozatukhoz, mely a magyar nyelv terjesztéséről, magyarosításáról szólt. A határozat végrehajtását évről évre ellenőrizték a főszolgabírók által. A jelentésekből kitűnik, hogy a legnehezebben talán a magyar nemzeti viselet bevezetése ment, melyet azzal az indokkal szorgalmaztak, hogy a harisnya viselése ártalmas az ifjabb korosztályoknak. 118 Az 1836. február 22-i jelentés örömhírt hozott végre. Február 19-én a nádor bejelentette a király hozzájárulását ahhoz, hogy a törvények hivatalos nyelve a magyar legyen, hogy a magyarul kezdett pereket végig magyarul folytassák, s ahol magyarul prédikálnak a miséken, ott magyarul vezessék az anyakönyveket is. 119 Az aradi tanítóképző és papnevelőben magyar nyelvi tanszék felállításához is hozzájárult a király. A Ludovika Akadémia beindulását azonban 152