Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125
politikáján. Az ellentétek kezdetben nem jelentkeztek élesen, mivel a magyarság, ha csak egy pillanattal is, de előbb ébredt nemzeti tudatra, s a nem magyar népek még nem érkeztek el arra a fejlődési fokra, hogy a magyar törekvésekben veszedelmet láthattak volna. 66 Az 1832. szeptember 10-i közgyűlésen olvasták fel a Helytartó Tanács erélyes hangvételű levelét, amelyben „... ő felsége királyi parancsolattya következtében oda utasítja a megyét, hogy szorosan a törvényekhez alkalmaztassa magát és oda fordítsa figyelmét, hogy a magyar nyelv terjesztésére célzó igyekezett miatt a közdolgok folytatására kár, vagy hátramaradás ne következzen". 67 Az 1830-as országgyűlés határozata alapján megküldték a megyéknek az országos küldöttség által készített munkákat, hogy a következő országgyűlésig megvitassák, s javaslatokat készítsenek. A megyében 1831. január 17-i közgyűlésen jelöltek ki egy bizottságot, melynek vezetője Csapó Dániel első alispán volt. 68 Tagjai: Jeszenszky János másodalispán, gr. Festetits Leó, báró Rudnyánszky Mihály, Perczel Sándor, Gindly Antal, Magyary Sámuel, Perczel József, Aszalay László, Gruber József, Bene Károly, Forster János, Kornis Károly, Kapuházy János, Szluha Sándor, Svastits Lajos és Bittó Tamás táblabíró — Aigl Pál, Egyed Antal és Horváth Mihály alesperes, úgy Borbély János és Németh Károly szinte táblabíró, Bezerédj István főjegyző, a négy járás főszolgabírója, Gindly Rudolf és Magyary József szolgabíró — Sztankovánszky Imre tiszteletbéli fő-, Augusz Antal és Perczel István aljegyző, — Dőry Raymund Károly fő adószedő, Forster Benedek tiszti fő, Daróczy Sándor és Dőry Fridrik tiszti alügyész — Havas Ignátz és Lielbald Gyula főorvos — Forster Antal földvári és szekszárdi, Hegyessy Ádám bátaszéki, Rohonczy Imre ozorai, dombóvári és iregi, Hetler József hőgyészi, pálfai és kölesdi, Szép György szálkai uradalmakbéli ügyvéd — Gaál Eduárd és Daróczy János esküdt. 1832. június 25-re a bizottság elkészült javaslataival, s augusztus 8-tól több napig tartó közgyűlést rendeltek el, hogy a megye közönségét megismertessék a javaslatokkal, s a követeknek adandó utasításokon az utolsó simításokat elvégezzék. 69 Az udvari kancellária szeptember 4-én jelentést kért a munkák átvizsgálásának menetéről. A megyében ekkor már csak az országgyűlési meghívólevelet várták. 70 Az operátumokkal való foglalkozás időszakában, s azon belül is a megyei megvitatások idején, az 1831—32. években alakult ki a reformideológia a korszerű átalakulás szükségszerűségének felismerése nyomán. Ebben az időben alakult ki a reformok megvalósítására törekvők politikai szervezetének első formája. Ezekben a vitákban, a közelgő reformországgyűlésre való felkészülésben új eszmék, a liberalizmus eszméi bukkantak fel Magyarországon is. Űj típusú emberek léptek színre, kik a társadalom korszerű átalakítására törekedtek. Néhány év alatt korszerű ideológia, s harcba induló párt nőtt ki az először csekély számban jelentkező kezdeményezésekből. 71 A liberalizmus a gondolkodás és a cselekvés szabadságát követelte az egyén és az emberi közösségek számára. Nem volt szilárd, minden részletében kidolgozott elméleti rendszer, így érvényre jutása országonként erősen különböző formában történt. 140