Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

a csoportoknak (kerületeknek) feltétlenül el kell készíteniök és a közös bizott­ságnak revízióra át is kell adniok. A király meghívása tekintetében a két tábla véleménye nem volt egységes. Különösen nehéz kérdésnek bizonyult — amint a követek jelentették — a vallásnak és az ország új szenátusának felállítása ügyében még a koronázás előtt megállapítandó pontokban való egyöntetű állás­foglalás biztosítása. Jelentésükhöz, amelyet a megye közgyűlése minden meg­jegyzés nélkül vett tudomásul, csatolták még a követek a dunántúli kerület ál­tal kidolgozott Diploma-tervet is. 66 A szeptember 6-i közös jelentésben a két követ arról informálta a megyét, hogy a királyi hitlevélbe felveendő pontok átdolgozása után szerkesztett felira­tot külön diétái deputáció fogja felvinni Bécsbe és az átadás alkalmával élőszó­val fogja a királyt a posztulátumok, valamint a kérdések igazságáról és helyes­ségéről tájékoztatni. (A jelentésben jelzett mellékletek: felirat stb. az iratoknál hiányoznak.) 67 Szeptember 12-én már azt jelenthették a követek, hogy a diétái közös bi­zottságok — alapul véve a megyék által felsorolt indokokat —, végre a megyei sérelmeket és panaszokat kezdték tárgyalni. A közös bizottság tagjai között sze­repel Bezerédj Ignác is. Az utóbbi két jelentést a megye az 1790. október 20-i közgyűlésén tár­gyalta és azokat jóváhagyva ad acta helyezni rendelte. 68 Október 7-én, a követek újból közösen írt levélben számoltak be arról, hogy a szeptember 6-i jelentésükben említett diétái küldöttség Bécsből vissza­térve jelentette az ülésen, hogy csak az udvari hivatalokban tudott tárgyalni. Ott megtudták, hogy a hitlevelet illetőleg az udvarnál egészen más véleményen vannak, mint a rendek. Az uralkodó ugyanis távol volt Fiúméban, így a küldött­ség a petíció (kérelem, folyamodvány) ajánlását is csak Ferenc főhercegtől kér­hette, aki jóindulatú támogatását ígérte meg. A király hazatérése után írásban válaszolt az országgyűlés által benyújtott petícióra. Válasza teljesen megegyezett az udvari kancellária felfogásával. A koronázás mielőbbi megejthetése miatt a követek nem kértek pótuta­sítást a megyétől a petíció ügyében, mivel annak gyors átdolgozására az ország­gyűlés külön bizottságot delegált, amelynek tagjai közt a dunántúli követek kö­zül úgyis ott szerepelt Bezerédj Ignác is. A bizottság egy napon belül már el is készült az újabb felirattal, amelyet a diéta futárral továbbított a Frankfurtban tartózkodó Lipóthoz. Jelentésükhöz egyébként mellékelték a delegátusok a szeptember 20-i ki­rályi leirat másolatát. Abban Lipót elzárkózott a III. Károly, illetve Mária Te­rézia által adott hitlevél mindennemű megváltoztatásától. Közölte egyben, hogy csak a koronázás megtörténte után jöhetnek a rendek a kéréseikkel. 69 Csatolták végül összehasonlítás céljából a deputátio mixta (vegyesbizottság) által kidol­gozott Dipdoma-tervet, továbbá a Bécsben járt küldöttség útibeszámoló jelenté­sének a másolatát is. Október 21-én kelt Bezerédj és Jeszenszky következő közös jelentése, amelyben beszámoltak a megyének arról, hogy a Frankfurtból visszatért futár, illetve követ még aznap, vagyis 21-én tartott ülésen olvasta fel útjának ered­ményéről szóló jelentését. Lipót a koronázást — a megyékhez is megküldött le­irata szerint — november 15-ére tűzte ki, de nem Budára, hanem Pozsonyba. Megjegyezte, hogy az országgyűlésnek a koronázást megelőzve előbb nádort és koronaőröket kell választani. így nekik, már mint a követeknek, november 3-án 112

Next

/
Thumbnails
Contents