Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

zólag előzetesen benyújtott iratokat és a mostani ülésben letárgyalt jelentését a gyűlésről felveendő jegyzőkönyvhöz csatolni és határozatukat a Követ úrnak is megküldeni rendelték." Az üggyel kapcsolatban azonban a közgyűlés a követeket végezetül mégis csak teljes komolysággal figyelmeztette kötelességükre és a megválasztásukkor letett esküvésükre, nehogy a megye közönsége a jövőben esetleg többet tudjon meg a Naplóból (országgyűlési), vagy az újságokból, mint a saját követei jelentéseiből, aminek következtében kénytelen legyen visszahívásukról határozni.

62 Ha Bezerédj is a megszabott időpontban nem késlekedve és nem felszólításra tette volna meg a jelentését, a megyében személyét illető hamis híreket jelentése birtokában azonnal meg lehetett volna cáfolni. Ettől a figyelmeztetéstől kezdve, rendszeresebben érkeztek haza a követi jelentések, amelyeket azután már, hogy állandóan kéznél legyenek, külön szám alatt összegyűjtve kezeltek a megye levéltárában.

63 Jeszenszky Sándor gyors egymásutánban, július 19-én és 30-án, továbbá augusztus 4-én és 6-án négy jelentésben számolt be az országgyűlésen történt eseményekről és határozatokról. Az elsőben sietve jelentette be, hogy egyedül van, mivel követtársát, Bezerédj Ignácot anyja halála miatt hazahívták. A július 19., 20. és 21-i országos ülésről, annak lefolyásáról többek között azt jelentette, hogy híresztelésekből, de meg a Budán át a török portára utazó Herbert királyi követtől meglepetve értesült az országgyűlés arról, hogy az uralkodó a portával és más, vele háborúban lévő hatalmakkal békét akar kötni. Ebből kifolyólag a gyűlés úgy határozott, a koronázandó hercegnek tudomására kell hozni, hogy az ország törvényei értelmében a háború és a béke kérdését az országgyűléssel is meg kell tárgyalnia. A diéta ily értelmű feliratát futárral továbbította a Bécsben tartózkodó trónörököshöz.

64 Jeszenszky augusztus 4-i jelentése szerint a főhercegtől még a hónap elején meg is érkezett a válasz, ami azonban kétértelmű volt. így a rendek azon tanácskoztak, hogy emiatt még a diploma tárgyalása előtt lehívják-e a herceget, vagy várjanak vele addig, míg annak tárgyalása napirendre kerül. Jeszenszky a várakozás mellett szavazott, nehogy „e problémával esetleg elidegenítsék Lipótot". A továbbiakban behatóan foglalkozott a diéta a dunántúliak vallásgyakorlásra vontakozó tervezetének a pontjaival, majd pedig — jelentette a követ — az ország legfőbb szenátusának a felállítását vitatta meg. Jelentéséhez csatolta mind a két ügyben előterjesztett javaslatot, illetve tervezetet. Az augusztus 6-i követi jelentés semmi lényeges, vagy említésre méltó problémát nem tartalmazott. Jeszenszky Sándornak mind a négy jelentését a szeptember 1-én és 2-án tartott közgyűlésében tárgyalta, és miután a követnek a tárgyalások során tanúsított magatartását helyesnek és az adott utasításaival egyezőnek találta a megye egyeteme, jóváhagyólag tudomásul vette.

65 Ugyancsak a szeptember 2-i közgyűlésen ismertette a másodalispán a követek augusztus 19-én kelt jelentését, amelyben a küldöttek exkuzálják magukat a jelentések kifogásolt elmaradása miatt. Szerintük ugyanis az országgyűlésen időközben semmi olyan nem történt, ami a megyét különösebben érdekelte volna. Csupán a közös bizottsági és kerületi üléseken folytak tárgyalások a hitlevélbe felveendő pontokról. Az augusztus 12-én tartott diétális gyűlésen azonban a rendek már érdemben határoztak arról, hogy a török béke és a hitlevél tárgyalására a koronázandó királyt okvetlenül meg kell hívni, de addigra a vonatkozó tervezeteket 111