Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Emelkedések és nyúlványai - Az ártér és környezetének növényzete, állatvilága, a növény földrajzi kutatások és a helynévanyag tükrében

megtaláljuk a mogyoróbokrokat (Corylus avellana)

i a gyertyánt (Carpinus betulus) és az ezüsthársat (Tilia argentea) a tölgyfák között. Ezen a szinten már gyümölcsösöket telepíthettek és jó szénatermő kaszáló réteket irthattak. Ezért épp erről a szintről az erdő hamarosan eltűnt. Tekintsük át az egykori erdőneveket a fák értéksorrendjében: öreg Tölös (vagyis tölgyerdő), Szálhát, Kis Tölös (Paks, Pesty), Tölös — ,,a Buda—eszéki országút keleti részén elterülő dűlő a Sárvíz mentében. Kaszattá és vízállásos tóf énekek, hajdan erdőség onnét veszi eredetét" (Báta, Pesty). Tölös — „jó termőföld volt. Az öregek, ha osztozkodtak, inkább kevesebbet kértek a Tölösből, mert az volt a jobb. Tölös, nem tölgyesnek hívták (Báta), Tölös-erdei legelő (Szekszárd, Pesty). Tölgyfát jelöl a töly alakváltozat is „Töly erdőben tanyázó és telelő pásztorok"-ró\ tesz jelentést egy bűnüggyel kapcsolatban 1828-ban a szekszárdi úriszék.

152 Erre a névre mehet vissza a Tölyei dűlő (Bogyiszló) és Tője — kaszáló (Bogyiszló, 1862. úrb. per.). Tölgyfára vonatkozik a Malomfa erdőnév is, mely különösen a malmok számára biztosított és védett, lassabban növekedő, de keményebb fát adó erdőrészre vonatkozott (Báta). Jó makktermő öreg tölgyerdőt nevezhették Maglónak (Fadd).

153 Tölly fát írnak a decsiek egy kérvényükben 1766-ban.

154 Régiségben Bellye határában említik 1324-ben a Thulfa-t

) mely a Töly fának régebben használatos alakja. A haraszt szó egyértelmű a tölggyel. Mindkét szót kizárólagosan a kocsányos tölgy megjelölésére használták és a magyarországi latinságban következetesen ilex-nek fordították le az oklevelekben.

155 Az ártér szélét kísérő szélesebb, keskenyebb összefüggő, a kocsányos tölgy számára legalkalmasabb területek korán eke alá kerültek. így a megjelölésére használt szavakból képzett helynevek ezen a részen már régtől fogva szántóföldek dűlőnevei. Harasztos völgy (Dunaföldvár, Pesty), Haraszt — „szántóföld" (Paks, Pesty), Haraszt — „hajdan halászat helye, most legelő" (Gerjen, Pesty, és 1857. jegyzőkönyvben „helység rété"). Haraszti —• „úrbéri telkek voltak ott. Az termett először sokat, aztán lettek (a víz lecsapolásával) jobb termőföldek". „Erdő volt és gunyhók is voltak benne" (Gerjen). Régiségben Harazty — erdő Bellye határában 1324. Harasztherdew Rubetum harazth dictum. Lak és Kölked határában 1408-ban. Kerekegyház határában ,,... ilicem Vulgo harazthfa... dumum harazth bokor. .. arbor harazthfa".

m Szilhát dűlő (Paks, térkép, 1859.), Szilas domb, Szilas or (Öcsény, Pesty, 1865), Szilas — „hajdan szilfaerdőről, szőlő és kenderes" (Báta, Pesty). Szilosi dűlő — szántó (Báta). Szilfás erdő (Szekcső, 1866. erdőbecslés), Sziloska tő (Szekcső_ 1866. térkép), Szilos (Fájsz, Pesty), Szilfa — (Kömlőd).

157 Régiségben Zylgymewlchen 1408-ban Kölkedné^ Zylkerek 1413-ban ugyancsak Kölked közelében.

158 Kőrisfa neve csak a horvát névadásban maradt meg. Jaszenik erdő a szigetben, a kőrisfáról (Mohács, Pesty). Eddig a zátonyról a kocsányos tölgyes megtelepedésére alkalmas, jó vízgazdálkodású szinteket és üde talajú ártéri növénytársulásokat tekintettük át. A következőkben a rossz vízgazdálkodású, kiszáradásra hajlamos talajféleségek jellemző növényzetét és növénytársulásait mutatom be. Ahol a kiszáradás még nem erős, vagy a területet szikesedésre hajló mélyedések tarkázzák, tűnik fel az előbb felsorolt fanemek mellett a tatárjuhar (Acer tataricum), vagy ahogy errefelé nevezik, a fekete gyűrű. A tatárjuhar környezetében a hasonló talajt nehezen elviselő szilek és tölgyfák korcsok maradnak. Cserjék közül a különféle galagonyák (Crataegus nigra, Cr. pentagyna, Cr. monogyna) vannak legszámosabban. A füveket az erdei szálkaperje (Brachipodium silvaticum) kép46