Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Szárazulatok és emelkedések elnevezése

Köznévi használatára világít rá a dunapataji nevgyűjtő magyarázata. „Miként a dunai áradások alkalmával a Dunából kifolyó ágak és ezek szinte fokoknak és medreknek neveztetnek az azok mellett elterülő magaslatok szinte fokhát, mederhát, mederoldal nevet viselnek... (a palék), völgyes részek mellett eső dombosabb helyek pedig paléhátnak neveztetnek." Régiségben 1393-ban Gekenestóhata — Szeremle határában.

131 Mái, m á 1 y . Békemáji kaszáló, Békamáj (Madocsa, Pesty), Rózsamáj (Szekszárd). A finnugor eredetű szó földdomborulatot, emelkedést jelöl, illetve az emelkedésnek oldalát. Köznévi jelentése ma már ismeretlen.

132 Gyűr. A nagyjából kerek_ hosszúkás vagy hosszúkás és féloldalas emelkedésekkel szemben a gyűr szó a hajlított, görbe magaslatokra vonatkozik. Pataki József kitűnő munkájában a gyűr őket kisebb, sarló alakú, enyhe ívelésű, vizenyős mélyedéseknek, a hajdani középszakasz jellegű Duna vagy Sárvíz meandereinek, tehát víznévnek tartja, talán azért, mert ezeket a holt medreket, morotvákat ilyen emelkedések is kísérik. Amit a gyűrök keletkezéséről mond, az valószínű. Mint ahogy az a feltevése is helytálló lehet, hogy a folyómeanderek belső oldalán lévő emelkedések a porongok, illetőleg a göröndök

133 Adatközlőim és a gyűrrel képzett helynevek egyértelműen a szó emelkedésjelentését támasztják alá. Nyilvánvaló az az összefüggés itt is, amit a pataji szógyűjtő, a mederhátakkal és fokhátakkal kapcsolatban megjegyzett. A gyűr neve az alatta lévő medernek i,s neve volt. A szó gyűr, vagy győr alakban és vizenyős területekből kiemelkedő domb jelentéssel ismert, Tolna megyén kívül Érsekújvár környékén, Komárom megyében, Szigetközben, Pest és Abaúj megyében.

134 Vidékünkön Bölcskén Bogyiszlón, a Sárközben, Fajszon és Dusnokon fordul elő, valamint gyír alakban Laskón. A többi falu határában ismeretlen. Vörösgyűr szilvás terület a Duna-parton (Bölcske). Csákány-gyűr, Gyűrvölgy (Bogyiszló), Babosgyűr — „emelkedettebb hely a Bátta partján". Szélesgyűr, Somosgyűr (Öcsény, Pesty) Magasgyűr, Cselőgyűr, Szénásgyűr, Vörösgyűr, Tálasgyűr — „hajdan erdőség, jelenleg legelő", Török Gergely gyűr — „rét és tó ily nevű tulajdonostól", Kerek gyűr — „kaszáló dombos kerekségéről", Köz gyűr (Decs, Pesty), Szőllős gyűr (Pilis, Pesty), Sebes gyűri dűlő — Sebes foktól, Belente gyűr görönd, Nagytó gyűr, Csipkés gyűr — csipkebokrokról. Füzes gyűr, Acsád gyűr, (Alsónyék), Sumus gyír, (Laskó, Pesty), Begyűr (Fájsz), Elegyűr (Dusnok). Ság. Vidékünk két elpusztult faluja nevében maradt fenn ság szavunk. Az egyik neve Ózsák alakban ma is élő helynév Öcsény határában, az egykori falu az ózsáki tó által körülvett halmon emelkedett, később uradalmi puszta lett. 1717-ben még Ság névalakban szerepelt. A másik Ság Pilis és Alsónyék között feküdt a Sárvíz vize mellett.

135 Ezenkívül helynévként fordul elő Dunaföldvár határában a Sági völgy (Pesty) és Mözsön — Zságh — „uradalmi erdő" (Pesty). A szó finnugor eredetű, halmot, dombot, de erdőt, ligetet is jelent a felszínformák és azokat jellemző növényzet összefüggése alapján. Ide vehető a kopácsi Ördögsegge és Seges Hegy (Fadd, Pesty) helynév is. A seg szó is emelkedést, dombot jelölt.

136 Hegy. Területünkön csak az ármentes teraszon, messze az ármentes szint fölé emelkedő legmagasabb dombokat nevezik hegynek, illetőleg a szőlőkkel beültetett domboldalakat, különféle jelzős szerkezetekkel. Számunkra ez a magasság még domb, csak az itt élők számára hegy. Mint arra már utaltunk, a hegy annyiban jelöli a használatot is, hogy szőlőterületekre vonatkozik iO