Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Emelkedések és nyúlványai - Az ártér és környezetének növényzete, állatvilága, a növény földrajzi kutatások és a helynévanyag tükrében

elsősorban. Kutya hegy, Felső öreg hegy, Felső Üj hegy_ Mozsolya vagy Mazsola szőlő hegy, Bibic hegy, Túzok hegy, Belátó hegy, Ló hegy, Sina hegy, Tetves hegy — „mert az úton itt tűnik fel Földvár és a mesterlegények itt tisztálkodtak meg mielőtt bementek volna a városba", Szalóki hegy (Dunaföldvár, Pesty), Űri hegy, Malom hegy, Bócz hegy, Virág hegy, Kis hegy, Koppány hegy, Öreg koppány hegy (Paks, Pesty), Vörösgyiri szőlő hegy, Havati szőlőhegy (Bölcske, Pesty), Örsi hegy, Hadai hegy (Madocsa), Seges hegy, Daru hegy, Galamb hegy, Kakas hegy (Padd, Pesty), Puskapor hegy (Tolna, Pesty), Gurovicza vagy Strázsa hegy, Elő hegy (Öcsény, Pesty), Arany hegy, vagy Aranydomb, Alsó hegy, Józan hegy — „gyenge minőségű boráról" (Decs, Pesty), Gubac hegy, Szeles hegy, Nagy hegy, Kesztőcz hegy (Alsónyék, Pesty), Klastrom hegye, Csóka és Látó hegy — „Látó név pedig a catasztralis felméréskor 1862—1864, mint legmagosabb hegymagaslatra alkalmazott Piramisról neveztetik", Kálvária hegy, Öreg hegy — „legöregebb szőlőhegy", Bödei hegy (Báta, Pesty)_ Janka hegy, Gáj hegy, Vár hegy (Szekcső, Pesty), Csencsevári hegy, Jenyei hegy, Görög hegy, Látó hegy (Mohács, Pesty), Pörös hegy, Nagy hegy, Árki hegy (Karancs, Pesty), Al hegy, Űj hegy (Kő, Pesty). Emelkedések részei, nyúlványai Elsősorban a nagyobb hegyek esetében váltak dűlőnévvé a hegy részei, amint azt az alsónyéki szógyűjtő felsorolja. Hegy tetői, Hegy deréki, Hegy homloki, Hegy aljai dűlők (Pesty). Az emekedés kiugró nyúlványa az orra, vagy farka. Szilas ór (Öcsény, Pesty), Fenyér Ór Fenyér domb orra (Decs), Gubac ór, Gubac hegy orra (Alsónyék), Oros dűlő (Bátaszék, Pesty), Mikla farka, (Mikla hát farka Madocsa, 1828. úrbéri per), Orhátja (Gerjen, Pesty), Görönd ór (Decs, Pesty), Hegy orra (Csanád, Pesty). Az ártér és környezetének növényzete, állatvilága a növény földrajzi kutatások és a helynévanyag tükrében Az ártér és környezetének növényvilága nemcsak a vízhez való távolság arányban, hanem a talaj minősége szerint is változik. Bár az egész ártér öntésterületen van, tehát a Duna által szállított hordalókból épült fel, talajai mégis igen változatos minőségűek. Tápanyagtartalma szerint kiválóan, vagy legalábbis kielégítően alkalmas mindenhol a legmagasabb növénytársulás, az erdő képződésére. Mégis találunk olyan részeket, ahol egyáltalán nem tudott az erdő gyökeret verni vagy mindig csak sínylődött. Az erdőképződés ugyanis a talaj vízgazdálkodásától is függ ez pedig attól, hogy a különböző finomságú hordalékrétegek hogyan települtek egymásra. Legfontosabb ebből a szempontból a durvább saemcséjű homokréteg. Homokot csak nagyobb áradás tud szállítani, a csendesebb víz finomabb szemcséjű homokot visz csak, vagy lebegtetett iszapot. Évtizedek vagy évszázadok során egymásra települt különféle rétegek elhelyezkedése attól függ, hogy a vizsgált talaj hogyan keletkezett: mekkorák és hol helyezkednek el az árvíz által szállított durvább, jó vízgazdálkodású rétegek, hol a finomabb homok és ismét hol és milyen 41