Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

IRTÁSOK, RÉTEK, KASZÁLÓK - A kaszáló és a rajta termett fű értéke

A KASZÁLÓ ÉS A RAJTA TERMETT FŰ ÉRTÉKE Az ártéri felszín változatosságával a rétek minősége az azokon termő fűféleségektől is függően változott. A legértékesebb rétek a viszonylag legmagasabb hátakon, göröndökön helyezkedtek el, felületüket ritkán járta meg a víz, s mint mutattam, valaha erdőből irtották ki. Nem véletlen az, hogy a régebbi, írásbeli feljegyzések gyakran csak hátnak, kaszálóhátnak, vagy kaszálónak is nevezik ezeket és nem rétnek. Gyanítható, hogy a rét szó eredeti értelme miatt kerülték ezt az elnevezést és ezzel egyúttal a kaszáló jobb minőségére is utaltak, így például mohácsi rétlevelekben a következő kifejezéseket találjuk: „Sárosnál 3 ember Kaszás Háttyát..., 3 ember Kaszás Kaszálló Háttya . .." Ahol csak a hát szó említése szerepel, kétségkívül kaszálót kell értenünk: „Varga Józó 25 Ft-ot fel kérvén, Homorúdnál egy darab Hátat érette mutatni akar"; „Vargaity Antalnak birtokában lévő Hátát, melly a könyörgőknek édes Attyoké volt.. ."

74 Néhány rétlevélben határozottan utalnak a hát és rét különböző értékére, így 1809-ben „hogy továbbá jusbéli keresetet ne tegyen, adott 1 Rétet, 1 Hátat és Szállás Helyet", vagy 1841-ben „Hat Kaszás háti rét" eladásáról állítottak ki rétlevelet.

75 A kaszálók helynevei, illetve helymegjelölései gyakran utalnak azok magasabb, jobb fekvésére. Madocsán 1801-ben emlegetik a „Tiszteletes Ur Békamáji Kaszálóját". 1812-ben pedig „Tarczal István Hosszú Hát duna hát"-ról ellopott szénáját, és Csekő János kaszálóját a „Mikla-háton" .

7G Kaszálók helynevei tehát, akárcsak azok a nevek, melyek egykori erdőre utalnak, gyakran a hát, vagy más emelkedésre mutató szóval kapcsolatosak: Botos hát, Cegléd hát, Hátfő, Sándorhát, Csákányhát, Szélesgörönd (Bogyiszló, Pesty), Bolygó-hát, Komora-hát (Gerjen, Pesty), Sáros-görönd, Fekete-görönd, Bogra-hát, Cselőgyür, Ádés görönd, Porong, Szabó Máté görönd, Körmös görönd, Pula vár (göröngye), Kerek gyűr, Közgyür, Magas görönd, Dömötör görönd, Szarkáta görönd (Decs, Pesty), Töltés görönd (Pilis, Pesty),Vitáros görönd, Acsád gyűr, Belente gyűr, Csipkés gyűr, Füzes gyűr (Alsónyék, Pesty), Szunda görönd, Vörös görönd (Báta, Pesty), Tekerés hát, Kis Gyeper hát, Sinnyó hát (Szekcső, Pesty). Ezeken a magasabb hátakon jó szénafüvek termettek. A hát, kaszálóhát, vagy háti kaszálóval szemben áll az alacsonyabb fekvésű völgy, a kaszáló tó, lap, lapály, vagy nádas, mint kisebb értékű kaszálásra alkalmas hely. Mivel ilyen vízifüvet, csádét, sást, kőgyöt, nádat, csuhét stb. termő területekben bővelkedett az ártér, ezeken sokáig mindenki ott kaszálhatott, ahol akart, nem volt szüksége foglalását kinyilvánítania és rétlevéllel biztosítania. Mohácsról azonban már 1763-ból van adatunk arra, hogy kaszáló tó használatának ügyét a bíró elé vitték. Ez a legrégibb adat arról a szokásjogról, mely vidékünkön máshol is feltalálható, hogy a kaszálórétek, hátak közti mélyebb fekvésű részeken a szomszédos rétbirtokosok osztoznak anélkül, hogy e mélyebb részeket kaszálójukhoz foglalták volna és azok után adóztak volna. Az 1763-as feljegyzés erre vonatkozó része így szól: „Minthogy Kulutácz Andro rítye (rétje) mellett vagyon azon völgy, vagy kaszáló tó, melyet Klutics Simo alattomban meg kaszált, Kulutácz Andro világosan fölgyüjtött, Ismét Kludics Simo neki kerülvén erő hatalommal el hordott, mely széna huszonegy petrenczéből állott: Azért minthogy Kulutácz Andro legközelebb levő szomszédságában vagyon és ennek előtte is kaszálgatta, Kludics Simonok pedig semmi nagy Jussa, se szomszédságbul, se más okbul nem lévén, a szénának hason felét Kulutácz 299